2. rész

"Csak képzelődtem, ugye?"

Késő délután volt mire kijöttek a vízből. Hirtelen nagyon hűvös lett, és már amúgy is nagyon fáradtak voltak... Az ég elborult és esőre állt az idő. Gyorsan visszaöltöztek és összeszedték a dolgaikat.

- Keresni kéne valami menedéket... - jegyezte meg Sango.

- A vízesés mögött láttam egy barlangot, oda behúzódhatunk az eső elől. - javasolta Miroku, de alighogy elhagyta száját ez a mondat esni kezdett.

- Futás!!! - kiálltotta Kagome és Shippou nevetve, s ahogy csak tudtak szaladtak...

Este már jég is esett. Odabent, egy kis tűz fölött Kagome neki állt főzni. Megvacsoráztak és nyugovóra tértek. Egy fél óra múlva már mindenki aludt kivéve Inuyasha. Őt megint a délelőtti gondolatok foglalkoztatták. Kagome féláomban észrevette, hogy a fiú búsan a semmibe meredve ül.

- Mi a baj? Miért nem alszol? - kérdezte álmosan.

Inuyashát megint sziven ütötte a kérdés, hirtelen azt sem tudta hol van.

- Hogy? Mi?... Tessék?- kicsit lassan reagált.

- Min gondolkozol?- kérdezte a lány és megdörzsölte a szemét.

- Hogy én...öö...se...semmin. KÜLÖNBEN IS MI KÖZÖD HOZZÁ?- válaszolt idegesen.

- Jól van! Halkabban, még felébreszted a többieket! Nem akartam rosszat, csak kérdeztem... Aggaszt amikor ilyennek látlak... - és valóban. Az arcán tisztán látszottak az aggodalom jelei.

Kagome elpirult, Inuyasha ugyszintén és oldalra fordította a fejét. Este annyira mohón falta a vacsorát, hogy fel sem tűnt neki a barlang falán a lyuk.

"Úgy látszik a barlangnak még van folytatása..." - gondolta.

- Én azt hiszem sétálok egyet, megnézem mi van beljebb. - és a lyuk felé bökött - Ugy sem tudok aludni.

- Renben, de azért... légy óvatos! - ásított egy nagyot és visszafeküdt aludni.

Inuyasha felállt és elindult a sötét semmibe. Odakint már lecsillapodott az eső így csak létpteinek tompa visszhangja hallatszott. Az alagút viszonylag szűk és sötét volt, de azért kényelmesen ki lehetett benne egyenesedni. Hosszabb séta után egy terembe torkollott. A teremben egy tó volt. A hold megvilágította a kék vizet és a fal egy kisebb részét. Inuyasha odasétált a partra és legugolt. Mélyen belemeredt és ismét Kagoméra gondolt... Ahogy így nézett maga elé, egyszer csak egy homályos képet látott meg a víz tükrén. A kép elkezdett élesedni, és meglátta benne Kagomét amint a még parázsló tűz melett aludt... Inuyasha hirtelen felpattant és hátrált pár lépést.

- Csak képzelődtem, ugye?- csúszott ki akaratlanul is a kérdés a száján..

" Hogy lehet ez? Hogy-hogy Kagomét láttam a víz tükrén?... Várjunk csak! Amikor belnéztem a vízbe pont rá gondoltam! Lehetséges lenne, hogy ez a tó....kivetíti annak a gondolatait, aki belenéz?!... Ááá, dehogy. Az lesz a legjobb ha visszamegyek a többiekhez és megpróbálok aludni!"

Megfordult és elindult az alagút felé, de ekkor egy hang  szólította meg háta mögül...

- Érdekes nemigaz?- tette fel nyájasan a kérdést egy nyugodt női hang.

(folyt. köv)