VII. Fejezet: Ismerős idegen
-Kagome!
-Igen Kouga?
-Tényleg vissza akarsz menni a palotapicsihez?? Mert tudod maradhatnál velem és a klánnal. Jó asszonyom lennél.
-Figyelj Kouga. Ne haragudj de én nem szeretnék veled és a klánnal maradni mert én mást szeretek, de nincsen veletek semmi bajom. Szeretlek titeket de nem úgy. Remélem ezt megérted.
-A korcs az???
-Nem korcs!! A neve InuYasha. Nagyon bátor és erős és kibírható kivéve amikor nem.
-Aha…a farkas csak ennyit tudott erre mondani.
-Kouga! Várj! Hallok valamit! Arra egyenesen!! Gyorsan!
-Rendben.
-Mikor odaértek Kagome leugrottafarkas hátáról és odasietet az idegenhez. Egy lány volt az. Sírt. Sajnos mire Kagome odaért hozzá addigra a lány eszméletét vesztette.
-Kouga! El kell őt is vinnünk hozzátok hogy megtudjam gyógyítani.
-Rendben. Odasétált és felvette a lányt a földről de annyira meglepödött hogy majdnem elejtette.
-Hisz ez egy farkas szellem és lány.
-És akkor mi van??
-Nem vihetjük haza. Az én klánomban nem lehetnek nők!!
-Na ne csináld!! Elvisszük és kész!
-Várj csak! Ez a lány nekem nagyon ismerős. Hisz ez Ayame!!
-Ismered?
Igen! Mikor még kicsi volt megtámadták a klánját. Az a klán volt az ugynevett bölcsőde. Ott nevelték fel a kis farkasokat. Kevés férfi volt abban a klánban és akik ott voltak azok épp vadászni mentek. Ennek a klánnak a védőklánja a nagyapám csapata volt. Sajnos mikor megtámadták őket akkor már késő volt. Mindenki meghalt kivéve egy kis farkast. Ő volt Ayame. Én találtam meg őt akkor mikor a nagyapámmal és még pár farkassal elmentünk megnézni vannak e túlélők. Elvittük a nagyapám klánjába de nekem onnan nem sokkal később elkellett mennem hogy bebizonyítsam hogy alkalmas vagyok arra hogy majd egy klán vezetője legyek majd. De akkor megígértem a lánynak hogy ha majd klán vezető leszek akkor majd elveszem felségül.
-Kouga utolsó mondatánál elvörösödött és Kagoméra nézett aki időközben elmosolyodott.
-Helyes lány(Kagome)
-De ez már nagyon régen volt és már nem érdekel ez a lány. Nekem már te vagy az asszonyom.
-Kouga nem nagyon értettél meg. Én mást szeretek.
-Tudom azt a korcsot!! De most őszintén Kagome! Én nem értem hogy mit eszel azon a pincsin!
-Ő nem pincsi és nem is korcs! Már mondtam a neve InuYasha és nagyon bátor és….-üvöltötte Kagome Kougára. De a mondatát már nem tudta befejezni mert a nagykiabálásra Kouga kezében lévő lány kinyitotta a szemét.
-Szia! Én Kagome vagyok! Nem kell félned! Most már biztonságban vagy!
-Kö..köszönöm!- mondta majd ismét elájult.
-Siessünk!
-Rendben! Ugorj fel a hátamra!
-El fogsz bírni??
-Persze de kapaszkodj mert most nem tudlak nagyon fogni.
-Oké! -Így futottak végig a barlangig és ugráltak sziklákon.
-Hm..igazán erős vagy Kouga! -ismerte el Kagome.
-Öö..köszi! -vörösödöt el a fiú.
-Kagome maradj itt leküldök valakit h jöjjön érted! Ez túl meredek és nem kockáztathatom meg hogy valami bajod essen!!
-Rendben! -bólintott Kagome majd leszállt Kouga hátáról!
-Hamarosan egy farkas szellem jelent meg a lány mellett aki felkapta és felvitte a barlanghoz. Természetesen a démon nem felejtett el köszönni.
-Szia Hugi!
-Szia! -mosolyodott el a lány.