|
3. rész: Búcsú
2005.06.24. 16:04
3. rész: Búcsú
- És miről szólt az alku? – kérdezi Kagome Konderát kicsit idegesen
- Ha… megöllek téged akkor Inuyasha és én egy jobb helyre, mehetünk. De miután téged jobban megismertelek, tudtam hiba, lenne megölni téged. Szerettem Inuyashát, de ha te jobban szereted édesanyám a tanú rá, hogy örökre elmegyek és feláldozom magam a gonosz Narakunak…
- Ne Kondera ne mondj ilyet. Ez nem nagy hiba csak azért tetted, mert szereted… - szól Kagome és átöleli a lányt. Abban a pillanatban hatalmas fény támad és Kondera szárnyai, eltűnnek…
- Jaj ne Naraku átka. Megszegtem az alkut!
Hirtelen a fák közül Inuyasha ugrik elő és rátámad Kondérára.
- Tudtam, hogy nem bízhatok meg benned te áruló!
- Inuyasha te ezt nem érted! – kiabál a fél szellemre Kagome – Kondera nem tett semmi rosszat!
- Te fogd be a szád! – ordít Inuyasha a lányra.
- Inu… - Kondera szárnyai porrá lettek de most hirtelen a vörösen izzófény is eltűnik szeméből akár csak körmei melyek olyanok, lesznek, mint egy emberré – Ne kérlek ne! Hadd magyarázzam el
- Nem magyarázol semmit, küzdj démon!
„Jaj istenem mihez kezdjek most.” – Kagome szája elé teszi kezét mikor is… - „Aha meg van…”
- Inuyasha!
- Ne most Kagome…
- FEKSZIK!
- AAAAAAAHHHHHH!
- Nem maradhatok itt csak bajt jelentek nektek. Inuyasha… - Kondera kezét nyújtja a nagy nehezen feltápászkodó Inuyasha felé… - kérlek, ne haragudj rám… hidd el csak azért tettem hogy láthassalak téged…
- Na de… - Inuyasha teljesen megszeppen „Szóval csak a buta előítéletem miatt… mért kell mindent egyből rossznak látnom”
- Kagome… - Kondera átöleli a síró Kagomét aztán, meglátja a fák között álló Mirokut és Sangot. Odasétál hozzájuk, megöleli őket és így szól – Legyetek őszinték mivel elég egy másodperc töredéke, ahhoz hogy valami olyat tegyetek, amit egész életetekbe bánni fogtok majd.
- Kösz a jó tanácsot Kondera – szól síros hangon Sango
- Hát akkor ég veletek… - Kondera még egyszer Inuyasha felé nézz, aki dermedten áll – Én azt hittem, de… Inuyasha nagyon hiányozni fogsz. Igaz most már ember vagyok és bármikor Naraku karmai közé keveredhetek, de akkor is ha a halál árnyékában járok is egy életen át csak téged látlak majd… akkor is ha szíved nem hozzám húz.
- Kondera ne menj el!
De már késő a lány szomorúan baktat be a sötét erdőbe.
3 nappal később:
„Nem kellett volna elengednem, hogy lehetek ilyen tahó a többieknek igazuk, van, nem vagyok más csak egy bunkó… „– Inuyasha a földön ül és gondolkodik. Közbe bár nem vallaná be egy könnycsepp is végig gördül arcán.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
