2.rész

InuYasháék másnap ragyogó reggelre és Kagome sikolyára ébredtek.

-Mi a baj?- kérdezték tőle.

-Holnap dolgozatot írunk kémiából és én semmit sem tanultam!- válaszolta.

-Csak ennyi?- mordult rá InuYasha.

-Hogy-hogy csak ennyi?! Ez nekem nagyon fontos!- ordított vissza Kagome.

-Már megint kezdik...-sóhajtott Miroku. Sango bólogatott és mind aketten kimentek a kunyhóból. InuYasha és Kagome egymásra néztek, majd duzzogva elfordultak...

Kagome összeszedte A cuccait és barátaival elindult a kúthoz.

-Holnapután jövök!- mondta és beleugrott. InuYsha szomorúan nézett utána.

-Ugyanmár InuYAsha! Halottad?! Holnap után jön...-mondta Miroku.

-Várszeg!- mondta InuYAsha és futásnak eredt.

-Várj meg!- kiáltották utána.

-Kirara! -szólt Sango és Mirokuval együtt Kirara hátán követték InuYashát. Hamarosan megérkeztek. Egy apró szentély előtt álltak. A szentély bejáratánál egy férfi feküdt vérbe fagyva, de még életben volt. Arcán félelem és kétségbeesés tükröződött. A szentély ajtaján kilépett egy lány Iriye volt az.

-Ostoba halandók! Még mindig nem tudjátok, hol a helyetek?- mondta és majdnem lecsapta fejét, de InuYasha megállította kezét.

-Hagyd ezt abba!- kiáltott rá.- Szerencsétlen már alig él!

Erre Iriye még dühösebb lett.

-Ne avatkozz bele, vagy megöllek! És nem érdekel a szövetségünk!- mondta.

-Mit vétett neked ez az ember?- kérdezte Miroku.

-Ki akarta fosztani a szentélyt- válaszolta már kissé nyugodtabb hangon.

-És ehhez neked mi közöd?- érdeklődött Sango.

-Ez a szentély az én sírom- mondta és eltűnt.

-Hogy az ő sírja?- szólalt meg InuYasha.- Menjünk és nézzünk körül!- mondta és elindult befelé.

-Biztos, hogy ez jó ötlet?- kérdezte kissé aggódva Miroku.- Ráadásul ha Iriye megtudja, nekünk végünk!

-Ugyan már gyertek!- mondta és belépett. A sírhely igen egyszerű volt. Az ajtóval szemben egy kis asztal, rajta egy urna. A földön mindenhol elszáradt virágok hevertek. Az urna előtt egy fekete rózsa feküdt, látszott rajta hogy régi, de még mintha mindig élne.

-Már rég nem járt erre senki...-állapította meg Sango. Tovább nézelőttek. A falat több helyen vér borította, valószínűleg a fosztogatóké, akikkel Iriye végzett. Hamar észrevettek egy apró táblát, rajta Iriye nevével. Miroku elkezdte olvasni.

-Iriye, a falu papnője, aki hűen védte az ártatlanokat, és aki szörnyű halált halt...- és mondta volna tovább, ha Hirtelen be nem toppan Sesshoumaru és energia ostorával össze nem töri a táblát.

-Ezt meg miért csináltad?- kérdezte InuYasha. Sesshoumaru megfordult és elindult kifelé.

-Ahhoz semmi közöd- mondta.

-De én tudni akarom!- erőszakoskodott InuYasha, mint egy ötéves gyerek. Seshoumaru megállt, visszarohant és elkapta InuYAsha nyakát. Felemelte a földről és majdnem megfojtotta.

-Sesshoumaru! Engedd el!- kiabállt rá az éppen megérkező Iriye.

-Miért tenném?! Mindig is megakartam ölni! Itt az alkalom- válaszolt Sesshoumaru. Iriye odament Sesshoumaru mellé és megfogta a kezét, ami egyre jobban InuYasha nyakát szorította. Másik kezével fejét fogta meg, magafelé fordította és mélyen a szemébe nézett.

-Kérlek- mondta végül.

-Rendben van! Ahogy akarod!- mondta, elengedte és elment.

-Megmondanátok, hogy miért mentetek be?- vonta kérdőre InuYasháékat.

-Hát...Mi csak...-kezdte Miroku, de Iriye közbevágott.

-Mindegy! Nem érdekel. De legközelebb InuYasa, nem fogom megakadályozni hogy megöljön! Csak a Narakuval való küzdelemben segítek, meg még egy dologban, de azt most hagyjuk!- mondta és eltűnt. InuYasháék egy darabig még álltak ott, majd miután visszatértek a faluba, beszélgettek.

-Vajon miért törte össze Sesshoumaru a táblát?- kérdezte InuYasha.

-Talán tud valamit Iriyéről, amit ő nem akar hogy megtudjunk- válaszolt Miroku.

-Na de miért segít neki Sesshoumaru?- kérdezte Sango.

-Hát nagyon elvannak, az látszik- állapította meg InuYasha.

-Láttátok, hogy néztek egymásra? –kérdezte Sango.

-Bocsánat, de én épp mással voltam elfoglalva- mondta InuYasha és a nyakát dörzsölgette.

-Akkor képzeld el azt, ahogyan Miroku szokott nézni a csinos, fiatal lányokra, csak egy kicsit szolidabban!- mondta Sango és a szerzetesre nézett.

-Most mi van? Semmit sem csináltam!- szólt Miroku.- De, InuYasha. Lehetséges lenne, hogy…őőő…a bátyád…szerelmes?- kérdezte, mire InuYashából kitört a röhögés.

-Csak egy ötlet volt…-mentegetőzött.

-Ez tényleg elég fura lenne…-mondta Sango.

-Ja, az!- mondta InuYasha még mindig röhögve. Miután kicsit lenyugodott, felállt és kiment.

-Hova mész?- kérdezte Miroku.

-Sétálni- válaszolta.