4. rész
2005.07.06. 13:08
4.rész
Egy magányos sziklaszirt tetején egy női alakot lehetett kivenni. Hosszú fekete haját és ruháját a szél lágyan fújdogálta. S közben búskomoran figyelte a lenyugvó nap utolsó sugarait, melyek vörösre festették az egész környéket. Mereven nézte az alatt elterülő tájat, mígnem egy férfi hangja megzavarta.
-Iriye! -kiáltott a magasba. A lány lenézett, elrugaszkodott a szikláról, majd néhány másodperc múlva lágyan földet ért. Szembe fordult a férfival és megszólította.
-Üdvözöllek Sesshoumaru! Miben segíthetek?- kérdezte.
-Azt szeretném tudni, hogy miért segítesz az öcsémnek és a barátainak- kérdezte.
-Nem neki segítek! Ha az utamban állnak vagy beleavatkoznak a dolgaimba, végzek velük! De, ha jól viselkednek és megölik Narakut, talán életben hagyom őket! Talán! Még nem döntöttem el!
-Na és mire kell neked Naraku lelke?- kérdezte Sesshoumaru.- Mert az biztos, hogy nem a birodalmad erősítésére! Nem igaz?
Iriye elmosolyodott. Kitépett egy szálat a hajából, végig húzta két ujja között, mire a hajszál ostorrá változott. Sesshoumaru felé csapott vele, s az a nyaka köré tekeredett és elkezdte fojtani.
-Sesshoumaru! Csak nem félsz?!- kérdezte gúnyosan, mikor a szemébe nézett.
-Tőled mindenki fél- válaszolta- de nekem nincs miért!
Iriye megint elmosolyodott és elengedte Sesshoumarut.
-Igazad van! Jobban kedvellek, minthogy megöljelek. És élve szórakoztatóbb vagy! De ha annyira tudni akarod, ez nem más, mint egyszerű bosszú.
-Egy egyszerű bosszú miatt léptél szövetségre az öcsémmel? Miért nem csinálod magad? -kérdezte Sesshoumaru.
-Mi ez a kíváncsiság?- kérdezte Iriye.
-Csak érdekel…-válaszolta Sesshoumaru.
Az nem lenne szórakoztató! Egyetlen csettintéssel végezni vel?! Akkor hol az élvezet? Mit ér a bosszú, ha nem élvezi az ember?!
-Jó érvek!- mosolyodott el Sesshoumaru.
-Van még kérdésed?- kérdezte Iriye.
-Csak egy! Azt nem mondanád el, hogy miért gyűlölöd Narakut ennyire?- kérdezte. Iriye elkomolyodott.
-Jól mondod! Nem mondom!…Most én kérdezek! Miért törted össze a táblámat?
-Gondolom nem szeretted volna, ha InuYasháék meglátják, hogy mi van ráírva- válaszolta Sesshoumaru.
-Na és te láttad, hogy mi van ráírva?- kérdezte Iriye.
-Nem, nem láttam! De még mindig nem értem, hogy miért gyűlölöd ennyire Narakut.
-Mert ő volt az, aki végzett velem! Gyűlölöm! Tiszta szívemből utálom! Az az átkozott végzett velem 18 évesen!- mondta és majdnem sírva fakadt. Sesshoumaru nagyon meglepődött. Az alvilág királynője, aki mindig kegyetlen és rideg, gyűlöl mindenkit, aki hatalmat akar, most itt ál előőte és mindjárt elsírja magát.
-Még nem láttalak ilyennek!- mondta végül Sesshoumaru.
-Gyengének?
-Törékenynek!- vágta rá Sesshoumaru. Iriye nagyon meglepődött azon, amit Sesshoumaru mondott.
-Köszönöm! És ha most megbocsátasz, én megyek- mondta és visszaugrott a sziklára. Odafönn tovább figyelte, ahogy a sötétség elnyeli a tájat. Sesshoumaru egy darabig nézte a lányt, majd elindult.
-Iriye, az alvilág királynője! Mi közöd van neked Narakuhoz?
(folytatjuk!!!)
|