5.fejezet:Szeretlek
2005.08.26. 08:19
V. fejezet: Szeretlek
Inuyasha futott a falu felé, mikor kicsit összerezzent Kagome szomorú hangjára:
- Miért… nem lehet… nem tartozik hozzád… szeretlek Inu… Inuyasha- motyogta alig érthetően a lány. Inuyasha azonban minden szót halott, és nagyon meglepődött a szavakon. Megfogta a lány fejét és érezte, hogy az tűz forró. Nagyon aggódott, ezért gyorsabbra vette a tempót. Mikor odaért barátai már ott aggódtak, és járkáltak fel és alá.
- Na végre. Hol vol… MI TÖRTÉNT KAGOMÉVEL?- döbbent le teljesen Sango amikor meglátta a vérben úszó, és motyorászó lányt.
- Nem tudom. A kútban volt, és eszméletlenül találtam rá. De el kell látnia Kaede anyónak- és vitte is a lányt a kunyhó rejtekébe. Az anyónak nem is kellett semmit mondania, csak ki kellett mennie. Egy óra telt el feszült várakozással, de Kaede anyó végre kijött.
- Most sokat kell pihennie, de jól lesz nemsokára. Inuyasha, elmondanád, mi zaklatta fel ennyire Kagomét, hogy ilyen kétségbeesetten próbáljon elmenni? Mert a sérülései a kezén a legsúlyosabbak, de nem megvágta, hanem eltörte. Annyira ütött valamit, hogy ennyire megsérült- és miután az anyó befejezte, mindenki szúrós szemmel nézett Inuyashára.
- Kagome félreértett valamit. Azt hitte én Kikyout választottam. De ez nem így volt, hanem Kikyou lefogott a lélekrablóival és úgy megcsókolt, de én nem. De Kagome nem láthatta a lélekrablókat- és szomorú arccal, még hozzátette- Kaede anyó. Bemehetek hozzá?
- Igen, de ne ébreszd fel- válaszolta Kaede, majd elment az erdő felé gyógyfüveket gyűjteni. Inuyasha nem habozott, belépett a kis helységbe, ahol Kagome feküdt. Ruhái, mind egy szálig véresen hevertek a fekhely mellett. Ő gyakorlatilag meztelen volt. Hirtelen egy halk sikítást lehetett hallani és Kagome visszaesett az ágyba. Nagyon halkan beszélt a láz miatt, és fagyos verejték borította be az arcát.
- Nem… ne tedd… nem akarom. Nem én vagyok… a négy lélek… nem az enyémek. Szeretem… szeretlek téged… Inuyasha… Inuyasha szeretlek-, és könnyek szöktek a szemébe. Inuyasha odaült az ágy mellé és letörölte a verejtéket és a könnyeket a lány arcáról. Ekkor kicsit megtorpant, mert furcsa dolog történt. Kagome, amikor hozzá ért még reszketett, de most megnyugodott. Sőt elkezdte odatolni az arcát a hanyou kezéhez, majd ilyet motyogott, mintha tudná, mi történik:
- Inuyasha… örülök neked. Finom az… illatod. Szeretem… szeretlek téged-, és még jobban odanyomta az arcát a fiú kezéhez. Inuyasha nem értette, mit is tesz Kagome, és hogy ő miért teszi azt, amit most tesz. Ugyanis a hanyou lehajolt a lányhoz. Érezte Kagome kissé szaggatott, de nyugodttá vált lélegzetvételét, és az egyre kisebb távolságot az arcától. Végül összeértek az ajkaik, és Inuyasha megcsókolta a kába Kagomét, aki erre felébredt. A fiú arra lett figyelmes, hogy Kagome visszacsókol, és átkarolja a nyakát. A csókot a hanyou törte meg és csak nézte a beteg, de feltűnően boldog lányt.
- Jobban vagy már?- kérdezte kissé zavartan.
- Igen, mert te itt vagy velem. De mi lesz Kikyouval? Nem vele csókolóztál?- kérdezte egy kicsit szomorkásan a lány.
- Nem. Ő csókolt meg. De én nem, és ő már halott- vallotta be a fiú. Kagome ügyet sem vetve arra, hogy meztelen, felült és megcsókolta a fiút, aki kicsit zavart volt, de forrón viszonozta azt. Vajon ilyen boldogok maradhatnak örökre mint most?...
|