17.-18.-19.fejezet
2005.09.16. 12:30
17.fejezet Inuyasha, Sango és Miroku szélsebesen futottak az erdőben. Elanor meghalt. Kagome démon lett. És nem tudták megállítani. Egyszercsak Inuyasha lassítani kezdett, majd megállt. -Inuyasha!-kiáltott hátra Miroku, majd ő is megállt. - Miért nem jössz? -Itt van.-mondta a hanjou. A szerzetes arca elborult. -Akkor készüljünk fel az utolsó harcra.-mondta, majd mindhárman egymásnak vetették a hátukat, és vártak. Félelmetes csönd ült a fákon. Aztán halk neszt hallottak. Lépteket. Lassan, de rendíthetetlenül közeledett feléjük. A halálos csöndben szinte sértette a fülüket, miközben egyre idegesebbek lettek: Hogy öljék meg a barátnőjüket?! Megrezzent egy bokor a közvetlen közelükben. Mindannyian odanéztek, majd nagy megrökönyödésükre egy fehér ruhás nő lépett ki mögüle. Elanor volt az. Mindhárman lejjebb eresztették fegyverüket. -Te vagy az? De hát hogyan?- kérdezte megrökönyödve Sango. Elanor ránézett szomorú szemeivel. -Mivel ő rendelkezett az én erőmmel, gondolom, mikor látta, hogy nem tudja megakadályozni az átváltozását, inkább úgy döntött, hogy megpróbálja visszaadja a lelkem. Sikerült. Csak egy marék por maradt belőle. -De legalább te élsz.- mondta Inuyasha. -Egyébként azért jöttem csak ide, hogy elbúcsúzzam. És hogy bocsánatot kérjek mindenért. Minden az én hibám. Nem is tudom, hogy lehettem ilyen ostoba, hogy csatlakoztam hozzátok, hiszen csak bosszúságot okoztam, és Kagome is miattam halt meg.-zokogott a lány. -Ne beszélj butaságot.- próbálta Sango vigasztalni. -Most már látom, hogy hibáztam. - a lány arcán kényszeredett, keserű félmosoly jelent meg.- Hiba volt veletek tartani. Ezért halt meg Kagome. Hiba volt a halála után is veletek maradni, mert állandóan rá gondoltatok, és hogy miért nem mentettem meg. Aztán hiba volt életre kelteni, mert ezzel megint csak fájdalmat okoztam és megint elvesztettétek őt. Hiba volt azt feltételezni, hogy bánni tud az erős, gonosz lelkemmel.Ezenkívül hiba volt azt hinnem, hogy helyettesíteni tudom őt. De a legnagyobb hiba az volt, hogy azt akartam, szeressetek. Ha csak egy kicsit is. Tudtam, hogy messze nem fogtok annyira kedvelni, mint Kagomét. Csak egy kis törődést, egy kis odafigyelést szerettem volna De most már látom milyen naiv is voltam. Csak felfordulást okoztam az életetekben. Inuyasha, nagyon sajnálom, hogy Kagoménak miattam kellett meghalnia. Most már rájöttem, hogy rögtön oda kellett volna adnom magam Narakunak, akkor ez mind nem történt volna meg. - azzal a lány a szája elé kapta a kezét, majd sírva elrohant.
18.fejezet. Inuyasha egy folyó mellett térdelt. Nagyon szomjas volt, ezért ivott a friss vízből. Egyszercsak ismerős illat ütötte meg az orrát. -Ez... ez nem lehet. Csak álmodom.-dadogta maga elé.Ám alighogy kimondta, kilépett a folyó túlpartján az erdőből egy gyönyörű lány. Hosszú, fekete haja és fehér ruhája volt. Inuyasha felkelt a földről, és pont szólni akart, amikor a lány hátrafordult, és elkiáltotta magát. - Gyere gyorsan Alaren, találtam egy folyót!-nevetett Elanor. -Jövök már.-hallatszott az erdőből, majd kilépett a fák közül egy fehér ruhába öltözött, feltűnően jóképű férfi. Az Alaren nevezetű férfi a folyót nézte, majd hirtelen megakadt a tekintete egy pirosruhás fiún, aki őket bámulta. -Azt hiszem, társaságunk van.-mondta Elanornak. A lány arra fordult, amerre Alaren is. -Inuyasha...-suttogta a lány. -Szóval ismered?-kérdezte a férfi. -Igen.-jött a válasz. -Akkor látogassuk meg.- azzal Alaren felkapta Elanort, kiterjesztette szárnyait, majd átsiklott a túlpartra. Egy darabig csend volt. - Hát...-kezdte Elanor.- Alaren, ez itt Inuyasha. Inuyasha, ő Alaren. -azzal a két fiú kezet fogott. -Azt hittem, te vagy a Földön az egyetlen engelion. -Úgy is volt, de Alaren hallotta, hogy a hercegnőjük itt van, és elhatározta, hogy megkeres engem. Mint látod, sikerült.-válaszolt a lány. -Imuyasha! Inuyasha hol vagy?- hallatszott egy női hang, majd megjelent egy lány. Egy halandó. Elanor erre felhúzta a szemöldökét. -Amint látom találtatok egy lányt aki helyettesítsen engem.-mondta egy leheletnyi gúnnyal a hangjában. -Ez nem igaz. Téged nem lehet helyettesíteni.-mondta Inuyasha, mire Elanor egy kicsit elszégyellte magát. Ebben a pillanatban újabb két alak jelent meg. Egy lány és egy szerzetes. -ELANOR!-kiáltotta Sango, majd az említett nyakába ugrott, így mindketten elvesztették az egyensúlyukat és hanyatt estek.- De jó téged újra látni!-nevetett rá a szellemírtó, majd felkeltek a földről. -Téged hogy hívnak?-fordult az ismeretlen lány felé Elanor. -Akiko vagyok.-válaszolt a lány, mire az engelion a kezét nyújtotta felé. -Azt hiszem, őt még nem ismeritek-mondta Elanor a mellette álló fiúra nézve.- Ő Alaren. Alaren, ők Miroku és Sango. Inuyashát már ismered. -Már sokat hallottam rólatok- fordult Alaren Miroku és Sango felé.- Elanor rengeteget mesélt rólatok.- Az említettek elmosolyodtak. - Mondjátok csak, nincs kedvetek velünk jönni?-kérdezte Akiko. Egy darabig csend volt. -Szerintem Elanor nem szeretne velünk jönni.-mondta Inuyasha, miközben mélyen a lány szemébe nézett. -Igazad van.-válaszolt. -Elanor, kérlek, nem maradhatnánk velük egy kicsit, ha csak egy éjszakára is? Létszííííí!-kérte Alaren, miközben Akiko felé sandított. Szerencsére az engelion vette a lapot. - Felőlem.-sóhajtott végül. -Hurrrrááá!-kiáltott mindenki, kivéve Inuyashát. -Hát jó, akkor szerintem menjünk és keressünk egy helyet ahol alhatunk.
19.fejezet A kis csapat talált egy helyet, ahol alhatnak. Egy nagy hegy oldalában három nagyobb mélyedésre bukkantak. Az elsőbe rögtön be is rohant Akiko és Alaren, akik az út alatt nagyon összemelegedtek, majd kikiabáltak bentről: -Többen nem férnek be! A másodikba Miroku és Sango fészkelte be magát, így végül Inuyashának és Elanornak kellett megosztaniuk a harmadik barlangot. Odabent már elég hűvös volt, így a lány megborzongott. Inuyasha nekiállt tüzet rakni, az engelion pedig a barlang bejáratába ült és nézte a csillagokat. Már javában ropogott a tűz, mikor Elanor hirtelen megszólalt: -Elmegyek fürdeni.-mondta, majd kiment a barlangból. A hanjouban feltolultak az emlékek: három lány fürdik egy tóban... nevetnek... Mirokuval lesik őket... az egyik követ dob feléjük... Szinte nem is tudta mit csinál, gépiesen elindult Elanor után. El sem hitte, hogy megint itt van. Ez a három hónap egy örökkévalóságnak tűnt. Hallotta a víz csobogását. Már nem lehet messze. Aztán meglátta a lányt. Látta a meztelen testet. Első gondolata az volt, hogy elbújik, de a lába nem engedelmeskedett neki. Csak állt földbegyökerezett lábbal, míg a lány észre nem vette. "-Most vége.-gondolta.- Mindjárt sikítani fog."- A lány kiugrott a vízből, maga elé kapta ruháját, majd Inuyashához lépett. -Mit akarsz?- kérdezte dühösen a lány. Inuyasha megragadta a karját, szorosan magához ölelte, majd belesuttogott a fülébe: -Téged...-ám Elanor ellökte magától a fiút: -Nem vagy magadnál.-mondta. -Dehogynem. Téged akarlak, és beleőrülök, ha most azonnal nem leszel az enyém.- a fiú erősen szorította magához az engeliont, s a forró szavak édesen lehelték magukat a lány fülébe. -Ugyan már, hiszen te nem engem szeretsz. -Hanem kit?-kérdezte Inuyasha. -Kikiyot, Kagomét, és még ki tudja hány ilyen lány van az életedben! Te utálsz engem! Mindig olyan utálatos voltál velem. -Ez igaz, de már rég megbántam, hogy olyan szörnyen viselkedtem veled. Csak azért tettem, mert fájt Kagome halála. Azt hittem, ha bántalak, akkor könnyebb lesz elfelednem őt. De azért is viselkedtem úgy, mert nem akartalak túlságosan megszeretni, hátha te is elhagysz. Kikiyo már rég a múlté. És Kagome is! Mit gondolsz, miért mondtam neki, hogy adja vissza neked a lelked?! Mert már akkor jobban szerettelek nála, és ezt ő is tudta! Elanor szóhoz sem jutott, Inuyasha pedig nem engedett a szorításon. Lágyan megcsókolta a lányt. Ebben a pillanatban eszébe jutott Elanornak, amikor a barlangban először megcsókolta a hanjout. Az a csók egészen más volt. Azt kényszerből tette, de ezt nem. Ezt élvezte. Inuyasha látta, hogy a lány nem akar ellenkezni, ezért engedett a szorításon, majd elkezdte csókolgatni a lány nyakát. Elanor körül megszűnt létezni a világ. Elengedte a maga előtt tartott ruhákat, átkulcsolta kedvese nyakát, s élvezte, amint a hanjou forró ajkai bőréhez érnek..
|