21. rész – Naraku terve

Naraku kastélyában.

Naraku és Kagura Kanna tükrében néztek valamit, amit Naraku rendkívül érdekesnek talált.

-         Ő az – mondta – ő lesz az, aki által még hatalmasabb leszek.

-         Ő? – kérdezte Kagura meglepetten. Akit a tükörben látott, cseppet sem tűnt nagy erejűnek, de még démonnak sem látszott. – De hát ki ő?

-         Ő a sötétség új úrnője. Ereje hatalmas. És ami a legfontosabb, még nem tudja használni – Arcán ördögi mosoly suhant át, majd folytatta – Igazán könnyű lesz elbánni vele, talán még te is képes leszel rá.

Kagura gyűlölte Narakut, mert a kezében tartotta őt. Szabad akart lenni. Egyfolytában csak az alkalomra várt. Már többször elárulta urát, Naraku nem bízott többé benne. Mindig éreztette vele, hogy az élete a kezében van, hogy jelenléte szükségtelen. Abban a pillanatban, hogy Kagura végleg elárulja őt, a nő megszűnik létezni. Kagura ezért inkább magában átkozta Narakut, hangosan csak ennyit mondott.

-         Ahogy akarod, Naraku.

Naraku tudta, mi jár szolgája fejében. Ismét az az ördögi vigyor jelent meg az arcán. Élvezte a helyzetet.

-         És mégis, hogyan akarod őt felhasználni? – kérdezett ismét Kagura – Irányítani akarod őt? Mit tudsz róla? Nem véletlenül lett pont ő a sötétség új úrnője. Biztosra veszem, hogy különleges.

-         Amíg nem tudja használni az erejét, ártalmatlan. Egy egyszerű halandó volt. Most még össze van zavarodva. Ha akarná, se tudná használni démoni képességeit.

-         De ha valaki segít neki ebben… mondjuk Inuyasha és társai? Hiszen mind a ketten tudjuk, hogy mennyire segítőkészek – jegyezte meg gúnyosan a nő.

-         Naraku vonásai megkeményedtek.

-         Ez nem történhet meg – közölte hidegen – Amint eljön a megfelelő idő, végzünk a lánnyal.

-         A féldémon befejezettnek tekintette a beszélgetést, és ismét Kanna tükrét nézte.

-         Kagura követte a példáját.

-         A tükörben egy hosszú, fekete hajú, világoskék kimonóba öltözött lányt lehetett látni, aki békésen haladt át egy tisztáson.

-         Naraku fejébe befészkelte magát egy gondolat. „Kagurának igaza van. Távol kell tartanom Inuyasháékat a lánytól. Ha találkoznak, sokkal nehezebb lesz testem részévé tenni a lányt.

-         Kagura! Állj készenlétben. Ha Inuyasháék túl közel kerülnek hozzá, meg kell támadnod őket.

-         Kagura gúnyosan elmosolyodott. „Nahát, nahát…”

-         Addig is – folytatta Naraku – van itt egy másik fontos dolog is. Kanna.

-         Kanna tükrében megváltozott a kép. Egy tó, benne egy hatalmas vízi démonnal. A kígyószerű teremtménynek három feje volt, mindháromban fejének homlokában két ékkőszilánk.