Rablás





Kagome Lion karjaiban ébredt. Csak most vette észre hogy olelgeti. Bel
epirult de nem mozdult meg. Nem akarta felébreszteni.

Lassan Lion is felébredt. Ő is elpirult és gyorsan elengette Kagomet
. Kagome csinált neki reggelit, majd megvizsgálta.

-Oké semmi bajod-állapította meg Kagome. Kagome fölállt és ös
szepakolt a a cuccát. Várakozva nézett Lionra. Ő is fölállt Kag
omeval szemben.

-Akkor...Viszlát-búcsúzott és egy gyors puszit nyomott az arcára.
Megfordult és elindult. Lassan eltűnt az erdőben. Lion arcra tett k
ézzel figyelte amíg el nem tűnt a távolba. Ezután ő is elindul
t.

Kagome gyorsan átvágott az erdőn. Inuyasha és a barátai az erd
ő elött vertek tábort. Kagomenak anyi ideje volt hogy megnézze ki a
lszik. Mindenki Inuyashan kívül. Ezután már csak egy piros kimonó
t látott. Inuyasha gyorsan szorosan magáhozölelte. kagome viszonozta
az öleleést.

-Hol voltál ilyen sokáig,-kérdezte, elengette és a szemébe néze
tt.

-Öhm... Sétáltam-hazudta kagome." Nem mondhatom el hogy Liont ápolt
am mert még megkeresi és megöli. Jobb ha nem tud róla".

Inuyasha kétkedően nézett rá, de aztán elfogatta a választ é
s megcsókolta kedvesét. Kagome viszonozta. Most jött rá mennyire hi
ányzott neki a félszellem. Inuyasha leült, Kagome az ölébe. Íg
y ültek egy darabig aztán...

-Kagome harakszol még rám azért mert azt mondtam?-kérdezte Inuyasha
csendesen-Sangoék elmondták mi történt.

-Nem. Már egyáltalán nem harakszom.

-Akkor jó.

Nem sokára a többiek is felébredtek. Örültek Kagomenak. Itt is m
egreggeliztek, majd elindultak. Miroku és sango elöl mentek. Sango Miro
ku válára, Miroku Sango derekára ragta a kezét. Boldogan sétál
tak. Érdekes módon most egy szellem sem állt az útjukba. Este tüz
etragtak és lefeküdtek aludbóni. Senki sem sejtette hogy a fák mö
gül figyeli őket valaki. Valaki aki csak ara vár hogy elaludjanak. Re
ggel Mint mindíg Inuyasha kelt fel. Pár pillanattal utánna Miroku.

-Jó reggelt!-köszönt.

-Neked is!

-Jó reggelt fiuk!-kelt fel Sango. Körülnézett majd teljesen megd
öbbent.

-Mi van?-érdeklődtek a fiuk.

-Kagome eltűnt!



Kagome kinyitotta a szemét. Nem a füvön feküdt. Gyorsan fölült
. Egy szobában volt. Egy nagy ágyon feküdt. A falakból ítélve e
gy kastélyban volt. A szobában 3 róka aludt. Az egyik most felébred
t és érdeklődve figyelte Kagomet. Kagome fölkelt és egy ajtóhoz
sétált. Azon egy felirat volt szögezve. Kagome elolvasta:



Jó reggelt! Nem kell félned.
A váramban

vagy. A rókák nem bántana
k. Az ajtó

mögött találsz ruhát. K
érlek vedd fel. Az

ajtónak támasztva találsz íja
t és tegezben nyilat.

Azzal gyere le hozzám. Az egyik r
óka majd vezet.

Kérlek ne akarja megsz
ökni!

aláírá
s:Lion



Kagome kinyitotta a szekrényajtót. Abban egy több darabból álló
felszerelés volt. Kagome gyorsan fölvette és megszemlélte magát
a tükörben. Volt egy pántnélküli, nagyon rövid ruha. Egy rózs
aszín kendő a mellrészen, a két kezén volt átkötve. A csíp
őjén is volt egy ilyen kendő. Volt egy pár fekete csizma, meg fém
ből készült fekete csuklószorítók. Volt még egy köpeny, bel
ül rózsaszín, kívül fekete. A nyakához egy vastag,bőr nyakl
ánc tartotta. A közepén rózsaszín kő csillogott. Kagome a Szet
Ékkövet a nyakába akazstotta. Már szép nagy darab volt meg belő
le. Már csak pár ékkőszilánk kellett. A többi Narakunál volt.
Kagome fölkapta a tegezt és az íjat majd ránézett az egyik rók
ára. Az fölállt, kinyitotta az ajtót és megindult lefelé egy l
épcsőn. Kagome követte. Folyosókon, lépcsókön vágtak át m
íg egy olyan folyosóra értak aholLion állt. Megszemlélte Kagomet
és elésietett.

-Szia!-köszönt Kagome-Mit keresek itt?

-Majd mindent megtudsz odabenn-mutatott Lion egy ajtóra...