28.:Sellők országa
2005.11.06. 16:11
Sellők országa
Inuyashaék, miután visszajöttek a középkori Japánba, elbúcs úztak Shippoutól és Kaedetől elindultak. Délben megebédeltek és 5 óra körül érték el a leközelebbi falut. A falu rettenete s volt. Minden 2. ember betegen feküdt, vagy dolgozott. A tó felől ro hadt szag terjengett. Miroku odafordult az egyik fallusihoz:
-Mi történ itt?
-Járvány van.
-De honnan jön?
-A tótol. A halott álatok tetemeiből.
-Elmondanád hogy hol találjuk a falu főnökét?
-Abban a ázban.
A csapat megindult a ház felé. Miroku bekopogott és várt. Nem sokk al késöbb megjelent a főnök.
-Jó napot!-köszönt Miroku-Segíteni jöttünk. Meg tudná mondani pontosan hogy mi okozza a járványt?
A főnök Miroku váka fölött hátrapillantott. Jól megnézte S angot és Kagomet és csak azután válaszolt:
-Gyertek be.
Pár perc múlva már a tűz körül ültek.
-Ezt egy szellem teszi. A tó mélyén él és áldozatokat követel . Méghozzá női áldozatokat-itt egy pillanatra Kagomera nézett- A viziszellem elég válogatós. Csak az igazán gyönyörű nőket f ogadja el. Ha nem viszünk neki áldozatot, akkor jön a járvány.
-De hiszen ez szörnyü-hüledezett Kagome.
-Igen-bólontott a főnök-Már nem egy asszonyunk tünt el a tóban.
-És hogyan lehet elpusztítani?
-Maga a szellem sosem jön föl a víz felszinére. Egy szálító e szközt küld fel és az viszi le. Ezért mi férfiak nem tudjuk, mert a víz kilök minket. Egyedül egy lány lenne képes rá.
-Én megpróbálom-jelentkezett Kagome.
-Én nem teném a hejedbe. Aki oda lemegy sosem jön vissza. Nem tudjuk mi lesz vele.
-Nem baj-heveskedett Kagome-Én akkor is megpróbálom.
-Nem!-szólt közbe Inuyasha-Nem engedem. Te és Sango nem mentek a ví zbe.
Kagome a fiura pillantott. Nem harag volt a szemében, hanem féltés.
-Ne aggódj-nyugtatta Kagome-megcsinálom.
-Akkor sem mész le!
-Öhm... Meg tudná mutatni azt a helyet ahol a lyányok eltünnek-szak ította félbe a veszekedést Miroku. Kiléptke a házból és megin dultak a tó felé. Egészen egy móló végéig mentek. Inuyasha óvatoságból jó szorosan fogta Kagome kezét. Kagome arakészült , hogy mikor Inuyasha nem figyel beleugrik. De mivel Inuyasha ilyen szorosa n fogta nem tudott szabadulni. Töprengett hogy hogy cselezhetné ki Inuy asha végül beugrott.
-Fekszik!-mondta. Inuyasha arcal a öldreesett és elengette Kagome kez ét. Kagome ezt kihasználva fejstugrott a vízbe. Mindenki megkövül ten állt(kivéve Inuyasha aki még mindíg a talajt vizsgálta. Kagom e a vízben kinyitotta a szemét. Furcsának találta hogy olyan tiszt án lát. Rugni akart a lábával hogy előre haladjon, de mintha a k ét lába egyé vált volna. Kagome lenézett és majdnem dobott egy hátast(azt még én sem tudom hogy ezt hogyan tette volna). Lábai hel yett egy bordó színü uszonyt látott. A fölsője eltűn és hel yette egy bordó meltartószerüséget látott. Hirtelen úgy érezt e hogy nem bírja tovább. Levegőt kelett vennie. Kinyitotta a száj át hogy levegőt vegyen. Ara számított hogy vizet fog nyelni, de t évedett. Levegő jutott be a testébe. Teljesen olyan volt mintha nem i s lenne víz körülötte és úgy lélegezne. Pár rugással fö lúszott.
-Kagome gyereki azonnal!-kiabálta Inuyasha.
-Hát azzal lesz egy kis baj-felelte Kagome.
-Nem érdekel! Most rögtön kijössz-Inuyasha előrenyult és megfog ta Kagome kezét, majd kirántotta. Kagome a két keze közé került . Inuyashanak leesett az álla, úgy ahogyan a többieknek is.
-Kagome mi történt veled?-motyogta.
-Sellővé váltam. És ha lennél szives visszaengedni a vízbe.
Inuyasha engedelmesen legugolt és visszaengette.
-Rendben-folytatta Kagome-Meg tudná mondani hogy most mit csináljak?
-Ülj föl ara a sziklára és hívd ide azt a tárgyat ami le visz.
-De hogyan?
-Nem tudom.
Kagomenek eszébe jutott valami. Fölült a sziklára és énekelni kezdett. Lasancskán történt valami. A vizet valami megzavarta. Egyre jobban h ullámzott végül kiemelkedett egy nyitott kagyló. De a kagylóben n em a lakója, hanem egy párna foglalt helyet.
-Nem mondom a szellemnek van izlése-álapította meg Kagome és besz ált a liftet helyetesítő tárgyba. A kagyló sűlyedni kezdett v éggül elnyelte Kagomeval együtt a mélység...
|