Jövő a kúton túl



Másnap is jól érezték magukat. Elmentek a plázába. A lányok nem bírták megálni hogy ne vegyenek pár cuccot. Miroku a fehérneműboltnál megpróbálta rávenni sangot hogy próbáljon fel pár fehérneműt és mutassa meg neki. Sango csak egy pofonnal válaszolt. Voltak krcsojázni a műjégpályán. Miroku és Sango gyorsan belejöttek de Inuyasha most leginkább egy korcsolyában tanyáló ügyetlen kutyára emlékeztett. Este egy élőzenés bárba mentek. Sango egy rövid, piros és feszülős ruhában volt, Kagome egy oldalpántos, oldalvágású fehér ruhában. A végén es az elején kissé fogros volt. Mind a két fiu meg volt elégedve. Miután megvacsoráztak nem sokkal azután egy bemondó érkezett a színpadra.
-Sajnos az eggyütes nem tudott eljönni-kezdte-szeretnénk egy nézőt kérni aki feljön a színpadra és énekel nekünk.
-Na mit szóltok?-kérdezte barátait Kagome.
-Nekem szőrnyű hangom van-jelentette be Sango.
-Szerzetes vagyok nem énekes-tette hozzá Miroku.
-Rám ne nézzetek-rázta a fejét Inuyasha. Összenéztek aztán egyszerre néztek Kagomera.
-Most meg mi van?-pislogott Kagome-Azt nem. Nem. Ne is álmodjatok róla.
10 percel késöbb Kagome már a pódiumon állt. Odalépett a Dj-hez és megbeszélték a számot. Kagome a mikrofon elé lépett, küldött még egy gyilkos pillantást a haverok felé. A szám egy szomorú lassú szám volt. Elösször a hangszereket lehetett hallani aztán elkezdte Kagome is. Már az első hangnál a közönség elnémult. Kagome gyönyörűen énekelt. Minden tisztán és bársonyosan hatolt az emberek fülébe. Kagome egy kicsit tétovázott aztán lágy mozgásba kezdett. A hangja betöltötte a termet és elbűvölte a hallgatókat. Miután a számnak vége volt a közönség tapsolt. De nem is akár hogyan. Őrült hangerővel. kagome csak szerényen moslygott."nem hittem volna hogy ennyire tetszett nekik". A bemondó odalépett a lányhoz.
-Hát ez fantasztikus volt-lelkendezett- Gyönyörűen énekelsz. Mit szól hozzá a közönség-betartotta a mikrofont a közönségnek akik mind azt kiabálták:
-Vissza! Vissza! Vissza!
-Eleget teszel a kérésüknek?-érdeklődőtt a bemondó. Kagome bólintott. Megbeszélték a számot. Kagome az eggyik kedvenc számát akarta ráadásként énekelni. Maga a szám pörgős volt. Egy lányról szólt akit nem érdekelnek a pasik. Kagme leakasztotta a mikrofont. Elhatározta hogy most rendesen táncol. A tévéből megtanulta a számhozvaló lépéseket. A tánc elég vad volt de ez m érdekelte Kagomet. Elkezdődött. Kagome teljes szívéből táncolt és énekelt. Az előzővel ellentétben ezt csábosan és kihívóan énekelte. Beleélte magát a táncba. Miután befejezték a közönség örjöngött. Mintha Kagome egy híresség lenne úgy ünnepelték. Kagome zavartan integetett aztán vissza ment a barátaihoz akik tátott szájjal fogadták.
-Kagome őrült jó voltál-mondták kórusban
-Köszönöm-pirult el a lány.
-Nem is tudtam hogy ennyire jó vagy-dícsérta Miroku.
-Kagome hihetetlen vagy-tódította Sango.
Kagome most Inuyasha felé fordult. A fiu nem bírt ellen álni a kísértésnek. Kagome annyira csinos és szexi volt így. Inuyasha nagy szenvedéllyel megcsókolta. Kagome teljesen ledöbbent.
-Ezt meg miért kaptam?- hebgte miután Inuyasha abbahagyta.
-Meg ügyes voltál-válaszolta és egy csábps mosolyt küldött a lány felé. Kagome majdnem elolvadt. Hirtelen előjőtt belőle a vad része, megfogta Inuyasha felsője nyakát, teljes erőből megrántotta és megcsókolta kedvesét. Inuyashan volt a sor hogy megdöbbennyen. Kis késéssel viszonozta a csókokat. Barátaik csak megkövülten ültek.
-Hihetetlen ez a lány-nézett elismerően Miroku a Kagomera.
-Hogy hogy?-ébredt fel Sango.
-Az eggyik pillanatban helyes lány, a következőbe harcos amazon, aztán törődő anya most meg egy vadmacska.
A másnap már nem volt ennyire szórakoztató. Kagomenak tanulnia kelett csak akkor mehetett vissza a középkori Japánba. Az egész délutánt a szobájában töltötte. Inuyasha és a többiek kibírták valahogy és tévéztek, Inuyasha meg zabált de nem volt annyira jó. Inuyasha este már nem bírta ki és felment Kagome szobájába. Igazábol nem tudta mit tanul Kagome és meg akarta nézni. Nem bírt ki több időt Kagome nélkül. belépett a szobába és körülnézett. Kagome az íróasztalánál ült és egy tankönyv fölé hajolt. Inuyash a háta mögé lopózott és érdeklődve figyelte Kagomet.
-Inuyasha ha nem baj tanulni szeretnék-mondta hűvösen Kagome. Inuyasha vágott egy grimaszt, /amire Kagome csak forgatta a szemét/ és leült az ágyra. Egyre fáradtabb lett végül ahogy ült úgy dölt és aludt el. Kagome egy félóra mulva végzett a tanulással.
-Végre...-sóhajtotta. Megfordult aztán meglepődve látta hogy Inuyasha alszik. Odament és letérdelt mellé." Milyen aranyos így"-gondolta. Észrevett egy rakoncátlan tincset ami a fiu szemébe lógott. Óvatosa kisimította. Inuyasha erre felébredt és megfogta Kagome kezét a lány nem kis ijedségére.
-Végeztél-motyogta.
-Igen suttogta Kagome. Óvatosan a hanyou mellé feküdt és megölelte. A félszellem visszaölelt és így aludtak él......