46.:Ayame
2005.12.29. 17:02
Ayame
Kagome megfogta a Tokiyint, és előre tartotta. Érezte a kard gonosz erejét, látni lehetett a gonosz aurát is, érezte, hogy megpróbál rajta eluralkodni. De ezt Kagome nem hagyta. Küzdött a gonosz lélek ellen. A kezét a kardra helyezte és megpróbálta a gondolataival előhozni Midorikot. ”Midoriko segíts nekem! Segíts lenyugtatni, megtisztítani ezt a bosszúra éhes lelket. Segíts, hogy használhassam a kardot!”
Mindha meghallgatta volna, mert a kezéből fehér fény tűnt fel, és Kagome is érezte, hogy a lélek lassan lenyugszik.
-Akkor ezzel meg is volnánk - mondta majd felemelte a már aurátlan kardot harcra készen.
-Szemfényűzéssel akarsz becsapni? Tudd, hogy nem sikerült - a lány is kihúzta a kardját a hüvelyből, és előre szegezte - A nevem Ayame és egy farkasszellem vagyok. Eltökéltem, hogy megtalálom a bátyámat, és nem engedem, hogy egy gyenge kis halandó valami hókusz-pókusszal megrémítsen!
Ayame tudta, hogy amit mondott annak csak a fele igaz. „Ez a lány tényleg halandó, de eddig éreztem a kard gonosz lelkét, és miután azt fehér fényt csinálta a kezével, a gonosz lélek eltűnt, ahogy az aura is. Jó lesz ezzel a lánnyal vigyáznom.”
Ayame fölemelte a kardját és Kagome felé futott. Kagome is elkezdett futni, majd összecsaptak. A kardok csattogása betöltötte a völgyet, és az többszörösen megismételte azt. Ayame hiába támadott, Kagome vagy elugrott, vagy kivédte, de ő nem emelte rá a Tokijint. „Ez a lány nagyon ügyes. Nem is hittem volna”. Az egyik pillanatban nem figyelt, de ezért nagy árat fizetett. A Tokiyin rögtön a torkának szegeződött. Ayame elejtette a kardot, de mást nem tett. Kagome és Ayame egy kis ideig egymás szemébe néztek, aztán Kagome leeresztette a fegyvert.
- Tünés innen - kelt fel döbbenetéből az egyik szellem és elkezdett futni, a másik követte.
- Ne olyan hevesen - Kagome kihúzott a tegezből két nyilat, mind a kettőt az íjhúrra rakta és lőtt. Az egyik nyíl az egyik, a másik a másik szellem hátában talált célba. A két szellem fölizzott, majd elporladt. Kagome visszahelyezte az íjat, megfordult és visszaadta Sesshoumarunak a Tokiyint. Eközben Ayame is menekülésre fogta a dolgot.
- Köszönöm!
Rin futva közeledett felé és megölelte Kagomet.
- Nagyon ügyes voltan Kagome-chan! - ujjongott a kislány.
- Köszönöm! - Kagome elmosolyodott - Akkor szerintem mehetünk is.
Mindenki bólintott. Jaken, aki megrémült a miko nagy ereje láttán, most szeppenten pislogott Kagome felé. Sesshoumaru is igen csak meglepődött.
|