Inuyasháék éppen ebédeltek. Illetve csak Sango. A többiek nézték, ahogyan magába tömi az ételt.

-         Sango, jól vagy?- kérdezte végül Inuyasha.

-         Persze! Miért?

-         Mert nem szoktál ennyit enni-kezdte Kagome- Szólnom, kell a mamának, hogy többet főzzön vacsorára- Aznap estére el akartak menni a modern japánba. Ezt azonban csak az után tehették, hogy Sango befejezte az evést. Mire elértek a kúthoz, újra éhes lett.

-         Nem hiszem el, még egy démon se eszik ennyit!- morgott Inuyasha.

-         Majd ha hazaérünk, kifoszthatod a hűtőt!- hagyta rá Kagome.

-         Bár ha ilyen iramban fogyaszt, holnapra feleszi fél Japánt!

-         Inuyasha!

Kagome családjának is feltűnt, hogy milyen sokat eszik Sango.

-         Kérsz még rizst?- kérdezte Higurashi asszony.

-         Persze!- vágta rá Sango és jó nagy adag rizst kotort magának. Később segített Kagome anyukájának mosogatni.

-         Kétszer volt olyan, hogy én ilyen sokat ettem-mondta Higurashiné.

-         Mikor?

-         Egyszer, mikor Kagoméval és egyszer, mikor Soutával voltam terhes- Sango hátrahőkölt.

-         Ne aggódj, bármi más is lehet. Bár szerintem…

-         Az nem lehet! Honnan tudja?

-         Érzed néha felhőtlenül boldognak magad, csak úgy?

-         Mostanában igen.

-         Sokat eszel, és sokat sóhajtozol. Vonzódsz minden élőlényhez, ami kicsi és védtelen?

-         Mostanában igen- Sango visszagondolt. Előző nap megetetett egy kóbor kutyát, aki ellopta a kenyerét. Máskor kővel dobta volna meg.

-         Próbálkozz egy, teszttel!

-         Mivel?

-         Terhességteszttel!- Másnap Higurashiné elvitte Sango-t a patikába. Sango egy kicsit meg volt illetődve.

-         Majd holnap kiderül-, súgta neki oda este Kagome mamája. Sango aznap este beavatta Kagomét is.

-         Tényleg?! Ez szuper! Sango, ez nagyon jó!- mondta és a nyakába ugrott.

-         Persze! De erről egy szót se a fiúknak!

-         Hallgatok!

Másnap a lányok a konyhában álldogáltak. A fiúk a TV-t bámulták.

-         Mit csinálnak a lányok?- kérdezte Miroku. Inuyasha vállat vont. Közben Sango sóhajtott egyet. Előhúzta, és megnézte. A lányok hirtelen sikítozni kezdtek és egymás karjaiba ugráltak.

-         El sem hiszem!- Sango szinte sírt örömében.

-         Mi ez a nagy zsivaj?- kiabálta be Inuyasha. A Higurashi nők előretolták Sango-t.

-         Nagy bejelentenivalónk van!- Kagome kikapcsolta a TV-t.

-         Szóval…a helyzet az, hogy…terhes vagyok- A fiúk mozdulatlanul maradtak. Végül Miroku szólalt meg.

-         El sem hiszem. Apa leszek? Komolyan?

-         Hát, a teszt csak 90 százalékos, de szerintem igen- jelentette be Higurashiné. Miroku megölelte feleségét. Mindkettőjük határtalanul boldog volt. Együtt örültek. Souta és Shippou elkezdett érdeklődni, hogyan lesz a kisbaba. Kagome nagypapája körbeugrálta Sango-t, hogy megáldja a kisbabát. A többiek pedig nevettek rajta.

Kaede anyó is nagyon örült neki. Ekkor egy szellem támadta meg a falut. Sango letámadta a csonttörővel.

-         Ékkőszilánk a homlokában!- kiáltott Kagome. Inuyasha karddal támadta, de a szellem visszaverte. Ekkor Kagome egy nyila megállította egy pillanatra. Inuyasha szétvágta, majd berakta a kardját a helyére.

-         Nem volt nehéz- mondta, majd hirtelen megfordult és Sangora üvöltött.

-         Mit képzelsz, mit csinálsz? A te állapotodban így ugrálni?! Gondolkozz már!- Sango megilletődött.

-         Be a házba! Te is, Kagome!- Miroku is bekapcsolódott. A lányok engedelmeskedtek.

Mivel a modern világ biztonságosabbnak bizonyult, ezért egyre több időt töltöttek ott. Ahogy telt az idő, Sango egyre jobban kigömbölyödött. Egy nap éppen a konyhában volt mikor hangokat hallottak kintről.

-         Hol vagyunk?

-         Neked mindenhová be kell nézned, Ayame?

-         Nem én estem bele a kútba!

-         Kouga?!- Kagome elhúzta a falat.

-         Kagome! Hol vagyunk?

-         A modern Japánban.

-         Mi ez a zsivaj?- kérdezte Sango. Kouga és Ayame csak néztek egy ideig.

-         Sango, kicsit meghíztál-, mondta Kouga. Erre Ayame jól fejbevágta.

-         Terhes, te fajankó!- így Kouga és Ayame is a modern világban maradtak. Sango egyre jobban kigömbölyödött, és mindenki másképpen fogadta. Kagome fölvásárolta az összes babás témájú újságot, és kivett minden videót és könyvet a könyvtárból.

-         Kagome, csak nem?- kérdezték a barátnői, mikor a könyvei közt meglátták az egyiket.

-         Nem, csak az egyik barátnőm!

-         Higurashiné, ezeket a késeket el kell tűntetni! Mert a baba megvágja magát!- mondta Inuyasha.

-         Inuyasha, ahhoz bele kell gurulnia a második fiókba.

-         Higurashi asszony, a konnektorokat be kell dugni!- mondta Miroku.

-         Ez jó ötlet.

-         Sango, gondolkodtál már a névválasztáson?- kérdezte Kagome nagypapája.

-         Még nem.

-         Nagyapa, úgyis Sango és Miroku fogják elnevezni.

-         Én csak adok néhány ötletet. Például a Sesshomaru…

-         Hol van? Megölöm!- Inuyasha rontott elő a Tessaigával együtt.

-         Csak névajánlatokat mondok Sango-nak. 

-         Ja!

-         Szóval…

-         Szóval van még egy hónapom rá, hogy eldöntsem.

-         Sango, szerintem vissza kéne menned a mi világunkba, hogy ott szülessen, meg- ajánlotta Ayame.

-         Szerintem kevesebbet kéne enned, mert kövér lesz a baba-, mondta Kouga.

-         Próbálkozz ezekkel, a varázsigékkel, akkor nem lesz gonosz-, mondta Kagome nagypapája.

-         Szerintem Keiko-nak kéne hívni-, mondta Kagome.

-         Szerintem pedig Jin-nek- mondta Inuyasha.

-         Hívjátok inkább Koemmának!- mondta Souta.

-         Vagy inkább Shizurunak- mondta Shippou.

-         De lehet Itsuki is- mondta Miroku.

-         Keiko!

-         Jin!

-         Kell varázsige!

-         Nem kell! Kevesebbet kéne ennie!

-         Elég!- üvöltötte Sango.

-         Kifelé a konyhából!- mondta és kitolta őket- Ti mindent, jobban tudtok, mint én?!- behúzta a falat. A többiek egy kicsit szótlanul álltak és pislogtak, de aztán folytatták. Sango pedig fáradtan rogyott le egy székre.

-         Én is ilyen voltam. Mikor Kagoméval voltam terhes, nem bírtam elviselni, hogy nálam mindenki mindent jobban tud. Aztán végül is rájuk hagytam.

-         Ez sokáig tart még?

-         Nem. Hiszen már csak egy hónap van hátra. Úgy éreztem, senki sem ért meg. Elegem volt mindenből és mindenkiből. Ahogy látom, te elég jól viseled.

-         Eléggé elviselhetetlen vagyok. Külön kell rám főzni, meg minden.

-         Ugyan! Valamelyik kismama folyton üvöltözik és semmi sem jó neki. Kivételes kismama vagy- mondta és megölelte.

Egy délben, éppen ebédeltek. Jó volt a hangulat, sokat nevettek. Sango hirtelen kiejtette a kést a kezéből.

-         Au!- mondta halkan.

-         Mi baj?- kérdezte Inuyasha.

-         Megindult a szülés!- kiáltotta Higurashi asszony.

-         Wow!- mondta Souta.

-         Gyorsan a telefonhoz!- kiabált Kagome. Miroku, Inuyasha, Kagome nagyapja, Kouga és Ayame egyszerre rohantak a telefonhoz. Jól össze is vesztek rajta.

-         Nem is tudod, hogy kell telefonálni!- kiabált Kagome nagyapja.

-         Az én gyerekem!- süvítette Miroku.

-         Menjen innen, vén kecske! Majd én!- kapott a készülék után Kouga.

-         Ti nem értetek ehhez!- ugrált Ayame. Ekkor Kagome közéjük vágott, és végül ő hívta a mentőket.

A mentő végigsivított fél Tokyo-n. Kagomééknak viszont kocsival kellett menni.

- Gyerünk!- kiáltotta Inuyasha.

- megengeded, hogy én vezessek?- kérdezte Higurashi asszony, miután sikerült Sango néhány ruháját összeszedni. Ezen szintén összevesztek. Inuyasha végül hátraszállt.

Nagy nehezen beértek a kórházba.

-         mi újság?- kérdezte Miroku az orvost.

-         Semmi baj, várjanak a váróban!- mondta az orvos, és bement egy üvegajtón. Egy órát várták, de legalább négyszer annyinak tűnt. Végül az orvos megjelent. Elsőnek Inuyasha ugrott hozzá.

-         Fiú?- aztán Miroku a fejére támasztva a két tenyerét. 

-         Hogy van Sango?- aztán ugyan ezt tette Kagome.

-         Lány?- aztán Higurashi nagyapa.

-         Milyen nagy?- aztán Higurashi asszony.

-         Hány kiló?- aztán Kouga.

-         Milyen a szeme?- aztán Ayame.

-         Mi a neve?- aztán Souta.

-         Sango fáradt?- aztán Shippou.

-         Megnézhetjük?- végül pedig Shippou fejére ráugrott Kirara és vinnyogott egyet.

-         Egyszerre csak egy kérdést jó? Botan, 3 kg, 52 cm,sötétbarna szemű, ami igen szokatlan, ilyen is lesz majd. Sango egy kicsit fáradt, de nagyon boldog, és jól van. Megnézhetik, de csak csendben, jó?- az orvos nevetett egy kicsit, Sango-nak milyen baráti társasága van. Sango egy kórházi ágyon feküdt, és volt azonosító karperece és kórházi hálóingje. A kezében feküdt egy gyönyörű kislány. Miroku megcsókolta Sango homlokát, majd a babáét. Mindenki megfoghatta a kicsi Botant, de legelőször Miroku.

-         De aranyos!- suttogta Kagome- te is meg akarod fogni?- Botant Inuyasha felé nyújtotta.

-         Én?- Inuyasha elvette a kicsi, rugdalózó testet. Botan ásított egyet.

-         Hát köszöntünk a világban!- mondta Inuyasha. A hangja teljesen megváltozott- ne félj, nemsokára belejössz ezekbe a dolgokba, főleg ha én tanítalak! Tudod, a mamád a legjobb harcos a középkori Japánban. A papád pedig a legviccesebb szerzetes, de egyben a legjobban tud egyéjszakás szobát szerezni.

-         Fel tudom ajánlani, hogy Ginta és Hakakku meg még két farkas veletek tart és megvéd titeket- mondta Kouga.

-         Nagyon köszönjük!- mondta Miroku.

A középkori Japánban sok helyen ismerték Sango-t vagy a szellemirtókat, és kellőképpen üdvözölték őket. Ha meg nem, Miroku szerzett egy szállást. A babával még könnyebben ment neki, hiszen a fogadótulajdonosok megsajnálták. Botan pedig két csodálatos, de veszélyes világban nőtt fel.