5/1
2005.11.14. 15:49
Az örök szerelem
By Kagome-girl
Szikrázó napsütés volt, és a kis csapat egy csillógó vizű tó partján pihent. A Shikon no Tama már majdnem egyben volt. Mindenki sejtette, hogy hamarosan szembekerülnek Narakuval. Inuyasha gyakorolta a csapásokat a Tetsusaiga-val, Kagome és Sango kémlelte a gyönyörű víztükröt, Miroku pedig Shippou-t próbálta a harci fogásokra tanítani. Ekkor felcsillogott Kagome szeme:
- Van egy ötletem! Mindannyian tudjuk, hogy hamarosan szemebekerülünk Narakuval. Mi lenne ha addig is egy-két napra felmennénk az én világomba?
Mindenki meghökkenve nézett Kagoméra. Mirokunak egy ötlet futott át az agyán és rákacsintott Sangora.
- Sajnos én nem mehetek. – mondta. – Megígértem egy fogadósnak, hogy megáldom a fogadóját.
Sango megértette a jelet és ő is kitalált valamit.
- Én pedig úgy terveztem, hogy Kirarával eddzek.- mondta. - Ráadásul Shippou is velem akar jönni. De Inuyasha biztos ráér.
- Inuyasha, neked is dolgod van? – kérdezte egy kicsit szomorú hangon Kagome.
- Hát én nem is tudom. – felelte Inuyasha.
- Ugyan Inuyasha. Tarts Kagome-val hisz valakinek rá is kell vigyázni. – biztatta Miroku.
- Na jó. Ti nyertetek. – adta be a derekát Inuyasha.
- Rendben. – ragyogott fel Kagome szeme. - Menjünk a kúthoz.
A csapat elkísérte őket a kúthoz, majd amikor eltűntek Miroku odafordult Sango-hoz.
- Remélem nem hiába maradtunk itt és Inuyasha és Kagome közt lesz valami. De addig is miénk az egész nap. Sango! Leszel a gyermekem anyja?
- Te disznó! (Boooom) Mindig csak erre tudsz gondolni?
- Én csak megkérdeztem! – mondta Miroku a fején lévő púpot tapogatva.
Kagome világában:
- Megérkeztünk. Köszönöm Inuyasha, hogy eljöttél velem. - mondta Kagome.
- Á, semmiség. – felelt Inuyasha.
- Nagyapa, anya, Souta! – kiabált Kagome. - Merre vagytok?
- Itt vagyok. – hallatszott egy hang.
- Nagyapa, vendégünk lesz. Ő itt Inuyasha. – mutatta be Kagome.
- Nagyon örvendek. Ő egy szellem? – kérdezte nagyapa. – És hol fog egyáltalán aludni?
- Nem egészen szellem, csak félig, és a szobámba fog aludni.
- Hol?! – rémüldözött nagyapa.
- Nem hagyhatom felügyelet nélkül. – nyugtatta nagyapját Kagome. – Nem fogunk csinálni semmi rosszat.
- Anyád nem fog örülni neki, hogy egy fiúval alszol egy szobában. – csóválta a fejét nagyapa.
- Nem érdekel, akkor se hagyom Inuyashát felügyelet nélkül.
Ezzel Kagome megfogta Inuyasha kezét és felment vele a szobájába. Elővett egy matracot és pár perc múlva kényelmes kis ágyat varázsolt belőle. Inuyasha csak nézte, majd megszólalt:
- Én nem szeretném, hogy miattam veszekedj a családoddal.
- Nem veszekszem velük csak szeretném ha nem úgy kezelnének mint egy kislányt. – felelte Kagome. – Na kész is az ágy. Mi lenne ha beülnénk valahová egy üdítőre? De előbb át kellene öltöznöd. Így túl nagy feltűnést keltesz.
- De nekem jó ez a ruha. – háborodott fel Inuyasha.
- Lehet, hogy neked jó de az én világomba túl feltűnő. – válaszolta Kagome. –Souta!
- Igen?
- Szeretném ha felöltöztetnéd Inuyashát mert ez a ruha itt nem jó. – kérlelte Kagome.
- És ha megcsinálom mit kapok érte? – kérdezte Souta ravaszan.
Kagome-nak nem volt kedve veszekedni.
- Megígérem, hogy kapsz egy új videójátékot. – ajánlotta fel Kagome.
- Megeggyeztünk. – örvendezett Souta. – Na, gyere Inuyasha.
Fél óra múlva:
- Jöhetsz Kagome kész van a barátod. – és Souta büszkén bemutatta Inuyashát.
Kagome-nak tátva maradt a szája. Inuyasha olyan jól nézett ki mint még soha. Kék farmer volt rajt, hozzá illő ingel és egy baseball sapka ami eltakarta a füleit.
- Inuyasha, nagyon jól nézel ki! Bravó Souta. Tényleg megérdemled azt a videójátékot. – mondta Kagome. Akkor mehetünk is csak hozom a táskámat.
- De el ne felejtsd a jutalmam! – kiabált utánnuk Souta.
- Nem felejtem el! – kiáltott vissza Kagome.
|