1.fejezet
2005.11.22. 16:39
Két szív
(by Akane Karamorita & Koji-Kurumi)
1. Elválás
KAGOME! ROHANJ ONNAN, NE MENJ A KÚTHOZ!!!!!!!!!!!!-kiáltotta Inuyasha, miközben Naraku egyre csak azon ügyködött, hogy Kagomét beletaszítsa a titkos kútba.
˝Takarodj innen, te átkozott!-kiáltotta Kagome, miközben megpróbált távolabb jutni onnan, ám ekkor megbotlott egy kiálló gyökérben, és térdre esett: Inuyasha! Segíts!
Inuyasha felfigyelt erre, és rohant, hogy segítsen a lánynak, ám ekkor Naraku elére őt, és megragadta a nyakát. ˝Segíts Inu….- de a mondatot már nem tudta befejezni, arca eltorzult a fájdalomtól, majd kezdett kékké válni….
KAGOME!!!!- ordította Inuyasha …. Ám eközben Naraku egyik csatlósa belökte a mikót a kútba, ezt látván –életében először- Inuyasha szörnyű pánikba esett. Kagoménak sikerült megkapaszkodnia a kút szélében, de már nem bírta sokáig. A hanyou odaszaladt hozzá és még épp időben elkapta a kezét, jó erősen szorította---- nem akarta elveszíteni a lányt, aki annyira fontos volt számára. ˝Tarts ki Kagome! ˝- ám ekkor váratlan dolog történt.
Naraku hirtelen váratlanul Inuyashára támadt és megragadta a csápjával. ˝Inuyasha˝-suttogta Kagome- nem bírom tovább. Majd alighogy ezt elmondta a keze kicsúszott a fiú kezei közül és Inuyasha hiába kapott gyorsan utána, a lány eltűnni látszott a kút sötétjében.
NEEE !!!!
INUYASHA, ÉN SZ..- de a lány hangját végleg elnyelte a kút.
Közben a harc folytatódott, Narakunak sikerült két csapással lerombolnia a kutat….. NEEE---- kiáltotta a fiú. Egyszerűen nem tudta elhinni… A lány, akit mindennél jobban szeretett elment. És mivel a kutat lerombolták, soha többé nem jön vissza.
Ekkor elborult az agya a kétségbeesett dühtől, és elhajította a Tessaigát. Ennek hatására felülkerekedett rajta a benne rejlő démon, szemei vörösen izzottak és megjelentek az arcán a méregcsíkok is. Valamint még valami…. Egy könnycsepp a szemében.
A gonosz Naraku is észrevette a féldémonon végbement változásokat és kezdett kicsit megijedni. ˝Vasromboló lélekrabló˝- és egyre több sebet ejtett Narakun- aki szintén kimutatta a foga fehérjét és egyre erősebb csapásokkal támadt az elkeseredett fiúra. Sikerült megragadnia a vállát és belemélyesztette a csápját a fiúba, mely egészen a húsáig hatolt.
Ekkor szerencsére megjelentek a többiek, akik addig a háttérből (egy bokorból ) figyelték az eseményeket, titkon abban reménykedve hogy végre Kagome és a féldémon összejönnek….
Inuyasha sérülése nagyon súlyos volt, de a fájdalommal nem törődve küzdött tovább. Küzdött, hiszen meg akart fizetni Narakunak. Bosszút akart állni rajta mindenért és mindenkiért, de legfőképpen Kagoméért. Ekkor Sango odaszaladt hozzá, kezét a vállaira tette : ˝Bízd ránk a többit, megfizetünk azért, amit Kagomével tett ˝
˝Nem, befejezem, amit elkezdtem! Nekem kell elégtételt vennem, én hagytam, hogy beleessen a kútba, nem ti˝- válaszolta, majd közelebb szaladt Narakuhoz, és újból megragadta a Tessaigát. Ennek hatására visszaváltozott hanyouvá, és a kard is átalakult.
A többiek csendben nézték, mit csinál, de a harcba nem avatkoztak be, mivel a fiú megtiltotta nekik. Látták rajta az elkeseredettséget és szemében a fájdalmat, tudták, hogy milyen fontos volt neki Ő.
Sokáig nem is nézték tétlenül, hogy mi történik, mivel előkerültek a csatlósok, így inkább velük foglalatoskodtak. Mindenki kivette a részét a harcból: Miroku a botjával és a kazaanaval harcolt, Sango a csontbumeránggal, a kicsi Shippou pedig a varázslataival volt a többiek segítségére, majd végül sikerrel jártak, csupán Inuyasha és Naraku volt még talpon.
Közben a hanyou egyre jobban kezdett fáradni, de nem adhatja fel. Felugrott és lecsapott a kardjával: Szélvágó. De ez a csapás csupán apró sérüléseket okozott. ˝Miroku, Sango, Shippou gyertek ide!- ˝ kiáltotta a többieknek- ˝Azt hiszem egyszerre kell támadunk….. KAGOMÉÉRT! ˝
˝Rendben˝- feleték, és már szaladtak is a fiú segítségére- pontosan egyszerre lendültek támadásba , és ez sikerrel járt. Naraku végre elpusztult. Inuyasha rögtön odaszaladt a maradványaihoz, hogy elvegye tőle az immár egész ékkövet, de nagy meglepetésére a kő nem volt sehol.
Ekkor fáradtan roskadt össze , fejét lehajtotta és a karjai közé temette. Szomorú csend lepte el őket, percekig senki nem szólalt meg…. Végül Shippou törte meg a hallgatást:
˝Tehát Kagome elment?˝ és a választ meg sem várva sírni kezdett.
˝Igen, és mivel a kutat lerombolták nem is tud visszajönni˝- felelte Sango és ő is sírásban tört ki. Kagome a legjobb barátja volt, akivel minden titkát megoszthatta, még azt is, hogy valójában mit érez Miroku iránt. Ő volt az, aki megvígasztalta Kohaku halála után, és egyáltalán, ő volt az egyetlen lány, aki igazán ismerte őt.
˝Nos, ha végleg elment, azt hiszem az lenne a legjobb, ha a cuccait elraknánk szem elől, mert így mindenkit (de legfőkképpen Inuyashát) , csak arra emlékeztetik, hogy többet nem fogjuk őt látni˝szólalt meg szomorúan Miroku is.
Mindannyiukat elöntötték az emlékek erről a különleges lányról, aki valami miatt mindenki számára nagyon sokat jelentett. Mégis ezek az emlékek Inuyasha számára voltak a legfájdalmasabbak. Eszébe jutott, amikor átalakult és csak Kagome tudta őt megmenteni….. önmagától. Eszébe jutott, amikor Kaguya ellen harcoltak, és ő megint átalakult és Kagome csókja térítette őt magához. Ez az emlékkép most mégjobban felerősödött benne és éles pengeként hatolt a szívébe…. Hiszen mindig csak kiabált a lánnyal és soha nem mondta el neki, hogy mennyire szereti. ˝NEEM!!!˝majd hangos, szívettépő zokogásban tört ki.
˝Inuyasha?˝- fordult mindenki meglepődve a fiú felé; és akkor meglátták a szemében a mély fájdalmat és rájöttek mire gondol a hanyou: Kagome volt számára az éltető fény, az élete értelme. Most, hogy ő nincs vele, mi értelme élni?
Ekkor Inuyasha felállt és szomorúan mondta a többieknek: ˝Ne haragudjatok, de most el kell mennem, szeretnék egyedül lenni, és kérlek titeket, hogy ne gyertek utánam , ne keressetek! Mindenkinek jobb lesz így. – Majd lehajtott fejjel lassan elindult az erő felé.
˝Inuyasha ! Várj!-és az elkeseredett fiú után indult, de Miroku elkapta a kezét és visszarántotta: ˝Jobb, ha egyedül hagyjuk. Talán igaza van és jobb lesz így. Nekünk sincs már itt semmi keresnivalónk˝- majd elindultak a másik irányba.
Közben Inuyasha egyre távolabb került az ellenkező irányba és belemélyedt a gondolataiba. Tudta, hogy megbukott…. Nem tudta megvédeni Kagomét és mostmár soha többé nem fogja látni. Elválasztották őket egymástól: 500 év választja el őket. Mihez fog most kezdeni? A választ nem tudta azt igen, hogy minden egyes külön töltött nappal csak egyre nehezebb és fájdalmasabb lesz, egyre közelebb fog kerülni az őrülethez, az átváltozáshoz, és egyre távolabb a szerelmétől.
Folyt.köv.
|