Minden megtörténhet2

by: fire

2. fejezet: Az ékkő távozása

-Ezt nem teheted! –kiabált Inuyasha Kagoméval. Természetesen a zajra felkeltek Mirokuék is.

-Inuyasha! Már megint mi bajod van? –kérdezte szemét dörzsölve Sango.

-Kagome el akarja pusztítani az ékkövet! Mondjátok meg neki, hogy nem jó ötlet!

-Szerintem gondolkodjuk el, rajta hiszen elég sok szellem támad meg minket miatta. (Miroku)

-Ha belegondolsz Inuyasha minden a kő miatt van. (Sango)

-De… - a hanyou kereste a megfelelő szavakat, azonban nem találta őket. Sértődötten leült a földre, megvonta a vállát és csak ennyit szólt:

-Ha ennyire ragaszkodtok hozzá, de én ellene vagyok! –az éjszaka további részében nem szólalt meg. Kagome aggódva nézte kedvesét, aki rá se nézett. Kagome Sangora nézett, aki Miroku mellett békésen aludt. Shippou Kirarához bújva aludta az igazak álmát. A lány elmosolyodott majd felállt a tűz mellől és kisétált az esőbe.

Pár perce már gyalogolt, teljesen átázott. Majd megérkezett egy tisztásra és megállt a közepén.

Eközben Inuyasha még mindig sértődötten gubbasztott és a falat bámulta. Viszont a gondolta hogy Kagome most kint van egyedül az esőben, és bármikor rátámadhatnak, megőrjítette ezért inkább félre tette dühét és a lány után sietett, hamar meg is találta.

-Kagome! –szólította meg. –Biztosan azt akarod tenni?

-Már eldöntöttem.

Inuyasha a földre bámult.

-Nem tudlak megakadályozni?

Kagome mindössze megrázta a fejét. Inuyasha rájött hogy a lánynak tényleg szándékában áll az ékkő elpusztítása.

-Tudok segíteni? –kérdezte a hanyou halkan.

-Nagyon örülnénk neki! –hangzott a válasz.

Inuyasha a lány mögé sétált és hátulról átölelte a derekánál. Kagome egy puszit nyomott a hanyou arcára majd kivette az ékövet a nyakából. Tenyerébe helyezte, majd kinyújtotta a kezét és a másik kezét is sajátja mellé tette. Inuyasha is ugyanezt tette és hagyta, hogy a lány tenyerébe helyezze sajátját. Kagome elmosolyodott, majd valamit motyogni kezdett. Valami titokzatos mégis nagyon misztikus nyelven, még Inuyasha sem értette. Az ékkő egyre fényesebben izzott fel és erősen lüktetett. Kagome pedig egyre hangosabban és erőszakosabban mondta az igét. Olyan látványt mutatott mintha a kő küzdött volna elpusztítása ellen. Végül engedelmeskedett Kagome szavainak és több ezer szilánkra tört szét majd a szilánkok porrá lettek a levegőben, ezzel egy kis rózsaszínes port hullatva a földre, ami beitta magát a talaj legmélyébe.

-Ennyi lett volna? –nézett a lány szemébe Inuyasha

-Igen, ennyi.

A hanyou átölelte a lányt a derekánál, Kagome pedig Inuyasha karjára tette sajátját. Így álltak pecekig az esőben. A következő pillanatban azonban egy hangos kiáltásra lettek figyelmesek.

-Ez nem Miroku hangja volt?

-Én is úgy halottam (Inuyasha)

Mindketten futni kezdtek a táborhely felé, remélve semmi baj nem történt a többiekkel.

Folytatása következik!