Kagome bevezette Inuyashát a kunyhójába, ott is a gyerekágyhoz, ahol a kis Noriko gügyögött. Kagome a karjába vette.

-         Íme Inuyasha, a kislányod, Noriko. – mondta mosolyogva. – Megfogod?

Inuyasha bátortalanul, de átvette. Egy darabig csak álltak, majd Inuyasha ismét visszatette a kislányt az ágyába, majd letérdelt.

-         Kagome hozzám jönnél feleségül? – kérdezte a lányt.

Kagome egy percig meg sem tudott szólalni, majd nevetve felkiáltott:

-         Igen!

Ezzel Inuyasha karjaiba ugrott és elmentek elújságolni a hírt mindenkinek. Az egész falu örvendezett. Az esküvőt egy hónap múlva tartották. Ezalatt Inuyasha és Kagome megtanulták a gyermeknevelés fortélyait. Az egy hónap gyorsan elszállt. Kagome az esküvőre készülődött Sango segítségével, Inuyasha eközben a másik kunyhóban bajlódott Mirokuval együtt. De azért mégis ők értek előbb a szertartás helyére. Mielőtt Kagome elindult volna Sango a nevetve megkérdezte:

-         És mikor mondod el neki?

-         Majd az esküvő után. – felelt Kagome.

Eközben megérkeztek. Kagome ünnepélyesen bevonult. A szertartás gyorsan véget ért, mindenki az ifjú párt ünnepelte. A lakoma közepén, Kagome felállt és megszólalt:

-         Szeretnék bejelenteni valamit!

Sango nevetett, mert már tudta miről van szó. Miroku furcsálta.

-         Te tudod, mit akar? – kérdezte.

-         Persze, hogy tudom, elvégre barátnők vagyunk. – nevetett Sango. 

De abbahagyták a beszélgetést, mert teljes csend lett.

- Nos, csak annyit szeretnék mondani, hogy újabb taggal bővül a családunk, mivel ismét állapotos vagyok! – nevetett Kagome.

Döbbent csend lett, majd egyszerre Éljeneztek az emberek. Inuyasha felkapta Kagomét és össze-vissza csókolta. Mindenki nagyon boldog volt. Amikor vége lett az ünnepségnek, Kagome és Inuyasha a kunyhójukba ültek és a csillagokat nézték. Kagome Inuyasha ölében ült, aki közben gyengéden fogta a hasát.

-         Kagome, én nagyon szeretlek téged és soha többé nem hagylak el senki kedvéért sem. – suttogta a lány fülébe.

-         Én is nagyon szeretlek! – mondta ő is. – És íme mi lenne más a bizonyítéka, hogy már a második gyermekünket várom.

Ajkuk hevesen összeért. Ekkor egy hullócsillag szállt és Kikyo hangja hallatszott:

-         Inuyasha! Kagome! Örülök, hogy boldogok vagytok!

A két szerelmes mosolyogva nézett az égre. Mindketten szeretettel emlékeztek vissza a papnőre, aki feláldozta az életét csak, hogy ne álljon kettejük közé és boldogok lehessenek.

THE END