2.Az új csapattagok

Már egy hét is eltelt, hogy csatlakozott a csapathoz Hiku és Kaname. Most estére járt így tábort vertek.
-Lányok megyünk fürödni?-kérdezte Kaname.
-Persze menjünk!-válaszolta Sango, Kagome meg csak bólintott. Így a lányok elmentek:
-Na fiúk? Utánuk megyünk?-kérdezte Miroku, amire Inuyasha csak elfordította a fejét, de azért felállt:).
-Ha el mertek menni...!-mondta fenyegetően Hiku- azaz...izé...ne lessétek meg őket. Én nem engedhetem meg, ott a húgom.-magyarázkodott. A fiúk így visszaültek, mert megértették a fiú érveit. Kis idő múlva a lányok is visszaértek és lassan mindenki elaludt kivéve persze Inuyashát és Hikut."Olyan furcsa ez a két gyerek. A szaguk olyan, mint...olyan... hasonló, mint a Kagomeé..."-de Inuyasha nem tudta befejezni a gondolatait:
-Szereted?-kérdezte Hiku és eközben Kagoméra nézett.
-Mi? Honnan veszed ezt?-értetlenkedett Inuyasha.
-Tudod azon a reggelen amikor találkoztunk...meg ahogy ránézel...a vak is láthatja...
-Mit tudsz te?-mondta lenézően a hanyou.
-Többet, mint azt te hiszed...-mondta kis fintorral az arcán majd folytatta Hiku-Érzem a zsigereimben, hogy Kagome szeret......és...hogy...te is őt.-fejezte be kicsit félénken, nem tudta mondhat-e ilyet a hanyounak. De választ nem várhatott, mert Inuyasha már elaludt. Mivel másnap még mindenki fáradt volt, Inuyasha nagy nehezen beleegyezett, hogy maradjanak még egy napot, ráadásul pont aznap éjjel volt Újhold....
-Mond Kaname van barátod?-érdeklődött Kagome. Erre a lány fülig elpirult és közben Sangora nézett, persze ő nem értette, hogy miért:
-Van...illetve nincs...Még nem... még nem történt semmi....tényleg semmi.
-Veletek is valami ilyesmi van, nem Kagome?-kérdezte Sango mire Kagome is elpirult.
-Ne is beszélj róla! Olyan fafejű.-mondta Kagome.
-Ne törődje vele.Szeret téged!-mondta mosolyogva Kaname.
-Ezt miből gondolod? 
-Ugyan, én se lennék most itt ha.....illetve már egy hete veletek vagyok...ennyit még én is látok.
-Kár, hogy csak ő nem látja!-sóhajtott Kagome. Eközben a fiúk is beszélgettek, de ők teljesen külön ültek:
-Biztos megint arról a "lökött"-ről álmodozik!-nézett Hiku Kanaméra miközben az a szerelméről beszélt.
-Ki az a "lökött"?-kérdezte Inuyasha.
-Kaname szerelme.Mind a ketten szeretik egymást, de a világ minden kincséért se vallanák be egymásnak.
-Ez valahonnan nagyon ismerős.-nézett Miroku szúrós szemmel Inuyashára.
-Ne kezdjétek megint!-dühödt fel a hanyou.
-Jól van! De akkor is felnőhetnél már!-oktatta ki Hiku.
-Te beszélsz? Hisz még csak egy kölyök vagy!
-Jól van fiúk, álljatok le!-csitította le őket Miroku.
-Miroku, te, hogy állsz Sangoval?-ütötte bele Hiku az orrát ebbe is.
-Tényleg hasonlítasz Inuyashára.....de egyébként nincs semmi...sajnos...Sango nem szeret.-szomorkodott Miroku.
-Dehogynem!...csak légy hozzá kedvesebb...meglátod minden jól megy majd. Például ma este hívd el beszélgetni és valld be neki mit érzel.....de semmi tapizás.....és meglátod ő viszontszeret téged.
-Nem is tudom..... Honnan szeded ezeket?
-Nem kell tudnod csak higgy nekem!Ma este úgyis Újhold lesz és Inuyasha...-majdnem kicsúszott a száján az amit elvileg még nem tud-Inuyasha.....Inuyasha és én meg persze a lányok elleszünk amíg ti elmentek "beszélgetni".-és ahogy ezt a mondatot befejezte gúnyos mosoly jelent meg Hiku arcán.