13. A modern Japánban

- Akkor ezért nem jöttél haza mostanában.- kezdte Inuyasha, miközben kisegítette Kagomét a kútból- De miért nem merted még elmondani?
- Tudod, az én világomban ez nem így megy. Mi 24 éves korunkig tanulunk, utána férjhez megyünk és csakis utána szülünk gyereket! És azt még nem is számítottam, hogy szellem vagy félig, és hogy a középkori Japánban kell élnem.- mondta Kagome, mire a hanyou csak nyelni tudott.- Ezt egy anyának nem könnyű feldolgoznia. De úgy látom, még senki nincs itthon. Addig pihenjünk egy kicsit!
- Nekünk jó.- mondta Hiku Kaname nevében is. Így kisétáltak a Szent fához és ott ültek le. Kaname és Hiku egymásnak dőlve, Kagome pedig Inuyasha ölében aludt el. Kiabálásra ébredtek:
- Kagome!- kiabálta a lány anyja, mire mindenki felébredt. Kagome gyorsan Inuyasha háta mögé bújt, hogy elrejtse a hasát.
- Anya! Beszélnünk kell! De menjünk be!- kezdte félénken a lány. Bementek a házba, de Kagome árnyékként követte a hanyout.
- Miért aludtál Inuyasha ölében? És ki ez a két ember veletek?- nézett kérdőn Higurashi asszony a lányára.
- Anyu, szerintem ülj le, mert hosszú lesz.- mondta Kagome félénken.- Mióta nem voltam itthon, sok minden történt velem. Hát szóval...- kezdte a lány óriási lélegzetet véve- szóval szeretem Inuyashát...
- Ezt eddig is tudtam- mondta mosolyogva az asszony.
- De ez nem minden.- és előlépett Kagome a hanyou mögül.
- Kagome, ez mit jelentsen? Te gyereket vársz?
- Nem anyu!- válaszolta a lány, mire anyjának arcán mintha megkönnyebbülést lehetett volna felfedezni.- Gyerekeket várok... ikrek lesznek.
- Micsoda?
- Mivel a kicsikben is szellemvér folyik majd, a középkori Japánban kell élnünk. De persze meglátogatunk majd, amilyen gyakran csak tudunk.- dadogta végig Kagome. Higurashi asszony ezek hallatán lehajtotta a fejét és csak ennyit mondott:
- Kislányom, én mindenben melletted állok.
- Köszönöm!- mondta Kagome és odarohant anyjához és megölelte.
- De ki ez a lány és ez a fiú?
- Ő Kaname és Hiku, az unokáid, vagyis csak lesznek, de most itt vannak a jövőből.- válaszolta Kagome kicsit félénken.
- Szia nagyi! Ugye szólíthatunk nagyinak?- kérdezte Kaname ujjongva.
- Per...sze...- mondta meghökkenve Higurashi asszony.
- De ha őt nagyinak szólítjátok, akkor engem miért nem anyunak?
- Így szoktuk meg. De ha most felneveltek minket, akkor anyának és apának fogunk szólítani titeket!- mondta Hiku gúnyos mosollyal az arcán, miközben Inuyashára nézett. Tudta, hogy a hanyou szereti Kagomét és leendő gyermekeit, de az "apa" szóval még hadilábon áll.
- Asszonyom! Megígérem, hogy vigyázok a lányára! És persze majd a kicsikre is.- tett fogadalmat Inuyasha.
- Inuyasha, csak akkor engedem meg a lányomnak, hogy veled legyen, ha bevallod nekem, hogy mit érzel iránta. Nem akarom, hogy a lányom szenvedjen.
- Nem kell aggódnod mama!- válaszolta a hanyou helyett Kagome.
- De én Inuyashától akarom hallani!
- Asszonyom, én szeretem Kagomét.- mondta higgadtan a félszellem.
- De akkor ne csak vigyázz a lányomra, hanem tedd is boldoggá!- adta ki a parancsot Kagome anyja. Az este hamar eljött, mert Hiku és Kaname egész nap faggatta Kagome anyját. Hiku, Kaname és Higurashi asszony még beszélgettek, amikor Inuyasha elment fürödni, mert Kagome sikeresen rávette. A lány látta, hogy még mindig beszélgetnek, így kapva-kapott az alkalmon és bement Inuyashához. Bár alig fértek a kádba együtt, mégis sikeresen megfürödtek. Ezek után bementek Kagome szobájába és elaludtak. Nagyon aranyosak voltak: Inuyasha hátulról ölelte a lányt és a keze a hasán volt. Kaname és Hiku csak késő este feküdtek le Souta szobájában, mert a fiú az egyik barátjánál aludt, ezért is nem volt otthon egész nap. Na de másnap...
Másnap Higurashi asszony kelt fel először. Látta Kagome szobájának nyitott ajtaját, így hát bekukkantott. Amint meglátta a lányát ölelő Inuyashát, melegség öntötte el: "Istenem, az én lányom. Milyen fiatal, mégis már kész nő. Szinte leányanya lesz, mégis felnőttként viseli a terhességet."
- Anya? Itthon van Kagome?- kérdezte a most érkező Souta anyjától, majd oda is sétált hozzá.
- Igen, itthon van.- hangzott a válasz. Souta, amint meglátta nővérét, teljesen elhűlt.
- Anya, mi történt Kagoméval? És miért fekszik mellette Inuyasha? És kik ezek az emberek az ágyamban?
- Ezeket Kagométól kérdezd meg, ha felkel. Erre én nem válaszolhatok.- mondta fiának Higurashi asszony. Lassan mindenki felkelt, és lementek reggelizni. Souta is megérkezett:
- Kagome! Annyira hiányoztál! Mostanában nem jöttél haza! Mi történt veled? És kik ők?- támadta le nővérét Souta.
- Souta!- kezdte a lány és megölelte öccsét. Souta rögtön észrevette nővére hasát és kérdőn nézett a lányra.- Tudod mostantól a másik világban kell majd laknom, mert nekem és Inuyashának kisbabáink lesznek. De azért majd gyakran járok haza.
- Kagome, ki ez a kisfiú?- kérdezte Hiku.
- Hát igen, Miroku és Sango nem ismeri Soutát. Ő Souta, az öcsém, vagyis a ti nagybácsitok.- mosolygott Kagome.
- Mi???- kérdezte Souta.
- Hát ez hosszú, de röviden: Hiku az unokaöcséd és Kaname az unokahugod.- magyarázta Kagome.
- Akkor ők a te gyerekeid?
- Pontosan.- válaszolta a lány.
- Hé! Azért nem egyedül hoztad őket össze!- dörmögött Inuyasha. Ezen persze mindenki elkezdett nevetni. A nevetést a telefon csörgése törte meg. Kagome vette fel:
- Szia!... Igen... De most nem... Ne... Ne gyert...Ne tedd le!-hangzottak Kagome szavai.
- Mi baj van?- kérdezte Hiku.
- Idejönnek a barátnőim... és Haujou.- válaszolt a lány.
- Ki az a Haujou?- kérdezte Inuyasha.
- Erre most nincs időnk!- kiáltotta Kagome és átöltöztette Hikut, Kanamét és Inuyashát( ő még egy sapkát is kapott fülei miatt). Épphogy sikerült átöltözniük, már ide is értek.
- Szia Kagome!- kiáltotta egyszerre Yuka, Eri és Ayumi.
- Szia!- köszönt végül Haujou is.
- Sziasztok!- engedte be őket, mert nem volt más választása. Kagome próbált olyan ruhát felvenni, ami eltakarta nagy hasát. Edig senki nem vette észre.- Kagome, eljössz velem moziba?- kérdezte Haujou, ám ezt Inuyasha is hallotta az emeleten, és már indult volna le széttépni a fiút, de Kaname és Hiku visszatartotta. És Haujou folytatta:
- Tudod hogy mennyire kedvellek és szeretném, ha eljönnél velem randizni.- de Inuyasha nem bírta tovább és kitépve magát Hiku és Kaname karjai közül leviharzott Kagoméhoz:
- Hogy merészeled?- ordítozott a hanyou.
- Inuyasha! Mondtam, hogy maradj fenn!- csillapította Kagome.
- De ez a fiú...- folytatta volna, de:
- Ez a fiú Haujou, egy kedves fiú.- kezdte magyarázni Kagome - aki randira hívott és akit épp most akartam visszautasítani!- a lány most Haujouhoz fordult. - Sajnálom Haujou, de mást szeretek és nem mehetek veled.
- Én megértelek. Tudom milyen szrelmesnek lenni.- és ekkor Haujou megölelte Kagomét.- Kagome! Miért van ekkora hasad?
- Mert...mert...inkább most menj el.Kérlek.- válaszolta a lány.
- Csak nem? Ugye nem?- hebegett Haujou.
- De igen, terhes vagyok.- mondta Kagome félénken.
- Mi? Te terhes vagy? Én azt hittem, hogy valamilyen komoly betegséged van.
- Kagome, te tényleg terhes vagy?- kérdezte Eri.
"Hát igen, hazudhattam volna. De mostmár mindegy. Most mit mondjak? Biztos rá fog kérdezni, hogy ki az apa!"- gondolta Kagome, de hogy mit válaszol, az csak a folytatásból derül ki!
- Igen, tényleg az vagyok.- válaszolta végül Kagome.
- Ezt még mindig nem hiszem el. Kagome gyereket vár. De hogy?-töprengett hangosan Ayumi.
-Khm...khm- köhögött hangosan Inuyasha.
- Ja persze. Tévedsz Ayumi. Nem gyereket, hanem gyerekeket várok. Ikrek lesznek.- javította ki Kagome.
- Várjunk csak. A gyerekhez férfi is kell, és az előbb azt mondtad Haujounak, hogy mást szeretsz. KI AZ APA, KAGOME?- kiáltott fel Yuka.- Csak nem az az erőszakos, féltékeny tuskó, akiről mindig beszéltél?- kérdezett rá a lány, mire Kagome teljesen elvörösödött, hisz Inuyasháról beszélt.
- Kagome, ki az akiről mindig beszéltél?- kérdezte a hanyou meglepődve, mire Kagome jól fejen vágta:
- Hát te!
- Ő az apa? Biztos hogy ő!- kiabálta Eri. mire Kagome csak bólintott. Haujou nem bírta tovább, így elment. Ahogy becsapódot az ajtó, Hiku és Kaname benn termett Kagome és Inuyasha mellett, mert azt hitték, mindenki elment. Szerencsére át voltak öltözve, hála Kagome elővigyázatosságának.
- Hopsz!- mondta Hiku és Kaname egyszerre.
- Kagome, kik ők?
- Én Hiku vagyok, ő pedig Kaname. Mi Kagome unokatestvérei vagyunk.
- Nem is meséltél róluk.- háborodott fel Eri.- Hiku, van barátnőd?
- Na de Eri!- kiáltozott Kagome.
- Semmi baj Kagome! Nincs barátnőm.- felelte Hiku.
- És ráérsz ma este?- folytatta Eri.
- Na jó, ebből elég! Mostmár mindent tudtok, mehettek is!- utasította a lányokat Kagome.
- Most mi a baj? Valami rosszat mondtam?- értetlenkedett Eri.
- Igen! Rosszat mondtál!- üvöltött Kagome.
- Azt hittem, Inuyashát szereted, de most elbizonytalanítottál!
- Persze, hogy Inuyashát szeretem, de nem fogom hagyni, hogy randizz a.... az unokatestvéremmel!- háborodott fel Kagome.
- Most ezzel mi a baj?- vágott közbe Yuka.
- Az, hogy senki sem randizhat Hikuval!- üvöltött a lány.
- Kagome, erre semmi szükség. Nem érek rá ma este, mert megyünk haza Kanaméval. Sajnálom.
- Semmi baj! Én megértem. De azért felhívhatlak?- akadékoskodott tovább a lány. Hiku nem értette a kérdést, így Kagome válaszolt:
- Nem tudod felhívni, mert nincs telefonjuk, és elég messze laknak. Nagyon-nagyon távol. Kb. 500 évnyire.
- Akkor írhatok neked?- faggatta tovább Eri.
- Nem tudok írni.- válaszolt Hiku nyugodtan, mert ez a középkorban teljesen természetes és átlagos volt.
- Úgy érti, hogy nem tud majd írni, mert... mert a csuklója ki van ficamodva. Igaz?- mentette ki Kagome Hikut.
- Persze. Igen.- válaszolta dadogva Hiku.
- És mostmár tényleg itt az ideje, hogy menjetek!- mondta Kagome, majd Inuyashára nézett, aki erre kitoloncolta a hívatlan vendégeket.
- Na végre! Már azt hittem, soha nem mennek el!- sóhajtott a kismama, majd elájult a kimerültségtől, de szerencsére Inuyasha elkapta. De itt volt az ideje annak, hogy ők is visszamenjenek. Mindenki szépen átért a kúton, ahol valaki már várta őket:
- Kaname! Azt hittem, már valami bajod esett!- rohant rögtön Sousuke a lányhoz.
- Nincs semmi bajunk, csak egy kis gubanc volt, de már az is megoldódot.- válaszolta Kaname, majd megcsókolta a fiút.
- Milyen aranyosak!- jegyzte meg Kagome.
- Nyálas!- mondta egyszerre Hiku és Inuyasha, mire Kagome elkezdett nevetni, majd:
- Fekszik!- adta ki az utasítást a lány, mire a hanyou közelebbről megismerkedett a földdel:
- Ezt miért kaptam?- kérdezte értetlenül és dühösen.
- Ez szerinted nyálas?- válaszolt kérdéssel a lány, majd megcsókolta a félszellemet, aki persze visszacsókolt:
- Tévedtem. Ez jó.- válaszolt Inuyasha, majd megcsókolta a lányt. Ezek után már csak Hiku nyavajgott, hiszen ő nem volt szerelmes......