14.fejezet
2006.03.27. 21:17
14. Tessa
A kis Sousuke már 3 hónapos és néha a nagy Sousuke vigyáz rá. Kagome is már a 6. hónapban jár. Éppen úton vannak, amikor egy szellem állja útjukat: - Adjátok át az ékkőszilánkjaitokat és akkor nem bántok senkit!- kiáltotta a szellemlány, de ez a szellem inkább kinézett egy angyalnak: hosszú világoskék haja volt és világoskék szeme. Ruhája is hosszú volt, földig érő. Pont mint egy angyal. - Tessa? Te vagy az?- kérdezte mglepődötten Hiku. - Hát te meg ki vagy?- kérdezett vissza a szellemlány. - Én Hiku vagyok. - Honnan tudod a nevem? Ismerlek? - Igen. Illetve edddig még nem ismertél.- válaszolta Hiku. A többiek csak a háttérből figyeltek. - Ki ez a lány?- kérdezte Kagome. - Egy szellemlány, akivel szinte mindig összefutottunk a jövőben. Ő is bosszúra esküdött Naraku ellen. Hikuval "gyűlölik" egymást, de ez lefordítva annyit jelent: szerelmesek. Folyton marják egymást, de olyan aranyosak.- világosította fel Kaname a többieket. Eközben Hiku és Tessa: - De akkor honnan tudod a nevem? - A jövőből jöttem a tesómmal.- válaszolta Hiku. - Persze. Ezt higgyem is el? - Igen. - Soha nem barátkozok emberekkel! - Azt nem mondtam, hogy barátok vagyunk, de néha össze kell fognunk Naraku ellen! Mert bosszút esküdtél ellene, mert megölte a húgodat! - Ezt tényleg nem mondom el bárkinek. Jól van, elhiszem. De most mit keresel itt? Mármint miért jöttél vissza? - Hogy megöljük Narakut, még mielőtt ő ölné meg a szüleimet! - És engem is eljöttél megkeresni! Ez szánalmas!- kacagott fel Tessa. - Te vagy szánalmas! Szellem létedre nem ölsz!- élcelődött Hiku. - Te meg SZÁNALMAS ember vagy!- folytatta Tessa. - Tévedsz! Nem vagyok ember!- kiáltotta Hiku, majd átváltozott. És így folytatták a veszekedést, ami közben verekdésbe is átcsapott, persze csak finoman. - Erről beszéltem! Pont, mint két gyerek!- jegyezte meg Kaname. Még vártak pár percet, hátha abbahagyják a verekedést, de nem így történt. Kagome megunta a várakozást, így előlépett, hogy csitítsa a többieket: -Na ebből elég legyen!- erre felnéztek a civakodók. - Kagome, maradj mögöttem, nehogy téged is bántson ez a szellem!- védte asszonyát Inuyasha. - Inuyasha, Tessa nem bánt senkit.- mondta Hiku. - Dehogyis nem! De csak téged!- és jól fejbevágta a fiút. - Tehát ti is Naraku ellen harcoltok? - Igen. Itt mindenkinek ártott valahogy.- mondta Miroku. - Akkor veletek tarthatok? Együttes erővel nagyobb az esélyünk. - Persze!- vágta rá Hiku. - Nem téged kérdeztelek!- mondta Tessa és újból fejbevágta. - Hiku? A Kaname, Kagome és a saját életed tennéd rá?- kérdezte idegesen Inuyasha. - Igen!- vágta rá ismét Hiku, mire Tessa nagyon meglepődött.- Tudod a jövőben gyűlöllek.- folytatta a fiú, miközben Tessára nézett- de most... most még JOBBAN GYŰLÖLLEK! De azért megbízok benned. - Tudod én is GYŰLÖLLEK!- üvöltözött Tessa is. - Jól van, jól van! Nehogy újrakezdjétek!- csitította Kagome őket. - Én mondtam.- sóhajtott Kaname- Én Kaname vagyok, Hiku ikertestvére. Ő pedig az anyánk, Kagome, aki most terhes velünk, amint láthatod. Inuyasha az apánk, a nevelőszüleink pedig Sango és Miroku, valamint saját fiuk a kis Sousuke, Shippou és Kirara. Végül pedig a nagy Sousuke, aki szintén velünk jött a jövőből, de ő az én barátom, úgyhogy nézned sem szabad rá.- fejezte be mosolyogva Kaname a csapat bemutatását. - Értem. Már jó nagy a csapatotok.- szólalt meg Tessa. - Tessa pedig egy szelíd szellem, aki ártatlanokat nem bánt. Annyira szerény, amennyire egy szellem csak lehet.- jellemezte Hiku a szellemet. - ÉN IS TUDOK BESZÉLNI!- ordibált Tessa.- És most én kérdezek!- és a szellem kikérdezte a csapat egész történetét.
|