7. Fejezet: Egykor Inuyasha, most pedig Kadzu riválisa

 Hamarosan este lett és letelepedtek egy tisztáson.

-         Nagyon ügyesen harcoltál Maya. – mondta Kadzu.

-         Köszönöm. – felelte Maya és mélyen egymás szemébe néztek.

Kadzu végigsimította a lány arcát.

-         Gyönyörű vagy. – mondta Kadzu.

-         Köszönöm. – felelte Maya.

Ezzel közelebb húzódtak egymáshoz, majd ajkuk heves csókban ért össze. Kadzu benyúl a lány blúza alá. Ám ekkor Maya eltolta magától.

-         Mi a baj? – kérdezte Kadzu meglepődve. – Te nem akarod?

-         Nem arról van szó. – mondta Maya. – Csak én még soha nem….tudod. Meg nekem most a legfőbb feladatom, hogy bosszút álljak a szüleimért. De szeretlek téged…igazán.

Kadzu erre elmosolyodott.

-         Én pedig várni fogok rád. – mondta és megcsókolta Mayát.

Ezzel mindkettejüket elnyomta az álom. Egymás karjaiban pihentek. Ezalatt Kouga a barlangjában gondolkozott.

-         Ez a lány nagyon hasonlít Kagoméra. Ha már őt nem tudtam megszerezni, akkor Maya lesz az asszonyom! Nem engedem, hogy az a másik nyerjen! Igen, holnap elhozom ide Mayát! – dörzsölte a kezét Kouga.

Másnap reggel Kadzu már rég fenn volt, amikor Maya felébredt.

-         Hát te? Nem tudtál aludni? – kérdezte Maya.

-         Nem…olyan rossz érzésem van. – mondta Kadzu és odaült Maya mellé, majd megcsókolta.

Maya viszonozta a csókot és átölelte Kadzut.

-         Na, ideje indulni. – kelt fel végül a lány.

Összeszedelőzködtek és elindultak. Ám ekkor hirtelen egy nagy forgószél tűnt fel és előlépett Kouga.

-         Mi van? Nem kaptál eleget tegnap??? – kiáltott rá Maya.

-         Most nem harcolni jöttem. – felelt Kouga és Maya előtt termett, majd megfogta a kezét. – Mostantól te vagy az új asszonyom!

Maya egy pillanatig szóhoz sem tudott jutni. Ez a pillanat elég volt Kougának, felkapta Mayát és vitte a barlangjához.

-         Azonnal engedj el! – kiáltott Maya és megpróbálta előhúzni a Tessaigát, de hiába, mert Kouga megkötözte.

-         Sajnálom, de nem engedhetem, hogy elszökj! – mondta Kouga. – Itt maradsz örökre! Velem! És persze a Szent Ékkővel!

-          Soha! Én Kadzut szeretem! Ő pedig el fog jönni értem! És vedd le az Ékkőről a kezed! – kiáltott Maya.

Eközben Kadzu ment Kouga (és Maya) szaga után.

-         Ha egyszer megtalálom azt a farkast, én megölöm! Főleg, ha egy ujjal is hozzányúl Mayához! – szitkozódott.

Gyorsan elért a barlanghoz. Maya eközben megkötözve ült Kouga „fekhelyén” . Maya megérezte Kadzu szagát és kikiáltott:

-         Kadzu! Segíts!

A szellem eszeveszett sebességgel berobogott a barlangba és kiszabadította kedvesét. Csodálkozott is, hogy ilyen egyszerű volt. Ám ekkor Kouga és az összes szolgálja rávetette magát Kadzura. Azonban Maya sem volt rest, akármennyire is utált gyilkolni, kénytelen volt. Előkapta a Tessaigát  és kaszabolt. A farkasok jobbnak látták, ha eltűnnek. Kouga hiába kiabált utánuk mindenfélét, ők csak futottak. Végül csak Kadzu, Kouga és Maya maradtak. Kadzu, hirtelen térdre esett. A testét sebek borították és rengeteg vért vesztett. Maya nem gondolkozott sokáig, tudta, ha Kadzu így harcol, biztos meghal. Ezért előkapott egy íjat és egy nyílvesszőt. Kilőtte és megbénította egy időre Kougát. Ők addig szépen elhúzták a csíkot Kadzuval.