6. rész: Egy varázslatos pillanat

InuYasha csendben ült Kagome mellett aki még mindig nem tért magához. 2 napja csak feküdt. Megérkezett Sango és Miroku is természetesen Kirarával. Sango nagyon aggódott barátnője miatt.

- Nem tér magához. – sóhajtott Namie és felállt.

- Miroku hogy jut eszedbe még ilyenkor is fogdosni a fenekem? – hallatszott kintről a kiabálás és egy nagy csattanás. Kirara eközben Kagome kezén feküdt és szomorú szemekkel bámult az ájult lányra. InuYasha csak ült,de senki sem látta hogy a fiú arcán lefolyt egy könnycsepp.

- Ideje aludni! – mondta Yukino és kimentek a kunyhóból. Egyedül csak InuYasha maradt ott ő neki kellett figyelnie Kagoméra. Leheveredett ő is és lassan elnyomta az álom.

- Vajon mikor tér magához? – gondolta a hanyou mielőtt elaludt.

- InuYasha!!!! – a fiú erre a hangra ébredt. Nagy meglepetésére Kagome simogatta, hogy keljen fel.

- Kagome??? Magadhoz tértél??? – örült InuYasha, majd egy puszit nyomott a lány arcára. Kagome fülig elpirult.

- A többiek elmentek egy kicsit és egyedül hagytak bennünket. – feküdt vissza.

- Te is aludtál és még én is ezért elmentek nélkülünk. – majd megsimogatta a fiú arcát.

- Kagome igazán sajnálom azt ami Kikyouval történt. Elvette valami az eszem. Ugye megbocsátasz? – kérte InuYasha meglepően kedves hangon.

- Sose tudnék rád haragudni igazán. – mosolygott Kagome. Majd közelebb húzódott a fiúhoz. InuYasha kissé elpirult. Ebben a pillanatban berontott Sango.

- Kagome!!!!!!!!!!- ölelte meg a barátnőjét. –Gyere menjünk el fürdeni. – majd a csajok elmentek megmártózni a tóban. InuYasha egy kicsit csalódott volt hisz valami igazán romantikusra számított. De mikor senki sem figyelt csendben kiosont és a tó melletti fa ágára ült ahol jól takarta a lomb és látta a lányokat is.

- Mondd Kagome ugye nem zavartam meg semmit? – kérdezte Sango furcsa nevetéssel a tekintetében.

- Ugyan dehogy. – mosolygott Kagome.

- Köztünk soha se lesz semmi. – sóhajtott, majd felállt. InuYasha nagy szemekkel nézte a lányt. Kagome kiment és felöltözött.

- Sango megyek kicsit sétálok. – mondta majd elindult. InuYasha mikor Kagome a fa alá ért csendben a lány elé ugrott és felkapta a hátára. Elvitte egy közeli vízesés mögötti barlangba.

- InuYasha ez nagyon szép! – nézett körül Kagome. Majd közelebb lépett a fiúhoz.

- Az egyik kedvenc helyem. Olyan gyönyörű akárcsak te! – pirult el egy kicsit. Kagome szinte fülig vörös lett majd még közelebb lépett a fiúhoz. InuYasha leült a földre.

- InuYasha… - ült le Kagome is.

- Igen? – nézett a lány barna szemeibe. Kagome egy kicsit még mindig pirult.

- Szeretlek. – majd megölelte InuYashát. InuYasha meglepődött.

- Tudod Kagome,…Én is téged. – majd szorosan megölelte a lányt mintha soha nem akarná elengedni többé. Kagome felemelte a fejét és InuYasha szemeibe nézett.

- InuYasha…- majd forrón megcsókolta a hanyout. InuYasha viszonozta a csókot. Hosszas csókolózásba kezdtek… Úgy érezték soha többé nem ér véget ez a varázslatos pillanat.