6. fejezet a szenvedés

Kagome szeméből patakokban folyt a könny, amikor meglátta Inu arcát, és szemeiben az ürességet. Csupán egyetlen érzés volt benne: a gyűlölet. Nem volt képes megölni Kagomet. Nem tudta miért, de kínozni akarta, azt akarta, hogy annyit szenvedjen, mint ő Kikyo miatt.

Kagome viszont nem tudta, miért teszi ezt vele a félszellem.

-Kagome, most megfizetsz mindenért, úgy, ahogy én, mikor Kikyo elárult.

-Mit beszélsz? De hát Inuyasha… én nem vagyok felelős azért, amit Kikyo veled tett, én nem vagyok olyan, mint ő.

-Nem érdekel, te vagy a reinkarnációja. – ekkor megfogta a lány, a szikla falához szorította, és elkezdte a karmaival karcolgatni a lány hasát. Inuyasha valami furcsa késztetést érzett arra, hogy levetkőztesse Kagomet. A miko csak sírt és remegett.

Ne, Inuyasha, ne tedd! Kérlek!

Azonban a szellem nem hallgatott rá. Letépte a felsőjét, és elkezdte karcolgatni a puha bőrét. Kagome teste már csupa vér volt. A szellem hirtelen megcsókolta a lányt, de ez nem az a csók volt, amit Kagome kívánt. Ebben a csókban csak gyűlölet volt. Inu elkezdte levenni a lány szoknyáját. Kagome nagyon szenvedett. Ezt észrevette a fiú is, ezért abbahagyta a kínzást. Mivel a lány már teljesen meztelen volt, hát Inuyasha megtette, amit ilyenkor szokás. Amint ez megtörtént Kagome elájult. De a szellem ezzel mit sem törődve keresztülszúrta a hasát. Majd hirtelen erős fájdalmat érzett a fejében és a szívében. Ő is elájult. Kagome mellé esett, félig eltakarva a lány testét.

Shango, Miroku, Shessomaru és Kagura már régóta keresték a „párt”. Soutát Kaeldenel hagyták Shippoval együtt. Mikor egy hegyhez értek Shessomaru megszólal:

-Vérszagot érzek. Ez Inuyasha és Kagome vére. Rosszat érzek. Mintha Inuyasha szellemszagát érezném.

-Jobb lesz, ha sietünk. Ha Inuyasha átváltozott, akkor nagy lehet a baj.

Mikor odaértek, azt hitték, csak képzelődnek. De nem. Most még Miroku se szórakozott azon, hogy Kagome meztelen. Shessomaru ráterítette a lányra a felsőjét, átadta Mirokunak, ő maga, pedig Inuyashát vitte haza. Sokat segített persze Kirara és Kagura repülő tolla is.

Gyorsan megkérték Kaelde anyót, hogy segítsen rajtuk. Az anyó megtett minden tőle telhetőt. A két fiatal azonban még mindig életveszélyes állapotban volt, főleg Kagome.

 2 nap múlva Inuyasha felébredt. Körbenézett, és rögtön eszébe jutott minden.

-Oh, uram ég! Hogy tehettem ezt Kagomeval? Szegény lány, annyit szenvedett már miattam.

- Inuyasha, mit történt veletek? – kérdezet Shessomaru. Inuyasha nagyon megijedt, mert nem vette észre, hogy a bátyja is bent van.

-Velünk? Semmi, azt hosszú lenne elmesélni, és fájdalmas is. Az a lényeg, hogy megöltem Kougát, Kagomet és is majdnem. És azt hiszem, megerőszakoltam.

Shessomaru csak nézett a semmibe.

7. fejezet a vallomás

Eltelt még 2 hét, és Kagome végre magához tért. Mivel Inuyasha éjjel-nappal mellette volt, őt látta meg először. Szegény lány nem tudott mit mondani, fájt neki testileg és lelkileg is amit a hanyuo tett vele, ezért inkább elfordította a fejét.

-Kagome én… sajnálom. Tudom, hogy most gyűlölsz engem, és nem is kérem, hogy megbocsáss.

-Én nem gyűlöllek. Képtelen vagyok gyűlölni téged. Én szeretlek.

Inuyasha egy ideig csak némán ült. Majd:

-Én is szeretlek téged. De nem érdemlem meg a szerelmedet.

Kagome megpróbált felülni. Inuyasha segített neki. A lány hirtelen megcsókolta szerelmét. Inuyasha először meglepődött, majd óvatosan visszacsókolt. Ekkor lépett be Souta, aki már nagyon aggódott a nővéréért.

-Kagome! Jaj de jó, hogy végre felébredtél, jobban vagy már?

-Souta, de jó, hogy látlak! Igen sokkal jobban vagyok. Bár a sebeim még fájnak. – ekkor meglátta Inuyasha szomorú arcát, és gyorsan hozzátette – de csak egy kicsit.

-Ennek örülök nővérkém, én most megyek, segítek Mirokunak tűzifát szedni. Szia, és jobbulást.

-Oké, de siess vissza, és vigyázz magadra!

Inuyasha és Kagome újabb forró csókba kezdtek.

8. fejezet lányduma

Eltelt még három nap, Kagome már teljesen felgyógyult. Souta nagyon jól érezte magát Shippoval és Kannával, a rókaszellem megmutatta neki a kis trükkjeit. Kanna, pedig eléggé megkedvelte. Nagyon jól szórakoztak.

Shango és Miroku is jól elvoltak. Miroku újra megkérte Shangot, hogy legyen a gyermekei anyja… a lány igent mondott.

Shessomaru és Kagura is egész nap csak nyalták-falták egymást.

Csak Inuyasha és Kagome nem voltak ilyen boldogok.

Egyik nap a 4 lány elment fürdeni.

-Mondd csak Kagome, mi baj veled és Inuyashával? – kérdezte Shango.

-Hát azt hiszem, Inu még mindig azért nem mer a közelembe lenni, mert fél, hogy újra megtörténik az.

Kagome elszomorodott. Bementek a vízbe, ott kicsit sikerült elfelejteni a problémáit.

-És mondd csak Kagura, te hogy vagy Shessomaruval?

-Hát… jól, nagyon jól. De úgy látom nem én, vagyok az egyetlen, aki megtalálta élete szerelmét. – ekkor Kannára pillantott, akinek hófehér arca tűz vörösbe váltott át.

-Mi, hogy én, ezzel meg mire célzol?

Kagura helyett azonban Kagome adott választ.

-Ugyan Kanna, Souta rendes srác, és szeret téged. Egész nap rólad áradozik. Szép pár lennétek.

-De hát ő visszamegy a saját világába, én, pedig itt maradok, egyedül.

-Jaj, ettől ne félj! Akkor találkozhattok, amikor csak akartok.

-És veled mi van Shango? – kérdezősködött Kanna. – Hogy vagytok mostanában Mirokuval?

-Hát, remekül. Teljesen megváltozott, már nem kérdezi meg minden lányt, hogy lenne –e a gyerekei anyja, és nem is fogdos.

A lányok befejezték a beszélgetést, és kimentek felöltözni. Kagome nagyon szédült. Elájult. A barátnői nagyon megijedtek, elvitték Kaelde anyóhoz. Értesítették a fiúkat is. Inuyasha nagyon félt, nem akarta elveszíteni Kagomet. Kaelde kijött a kunyhójából. Először Inuyashára nézett, és intett neki, hogy kövesse.

-Inuyasha, Kagome terhes.

-Mi… de hát mi nem is voltunk… ekkor eszébe jutott az a nap – jaj, ne! És ő mit szólt hozzá?

-Még nem tudja. Azt akartam, hogy te mondd el neki.

-De én nem akarom, mondja, meg kérem maga!

Visszamentek a kunyhóhoz. Kagome nem tudta, mi van.

-Kaelde anyó, kérem, mondja meg, mi történt velem!

-Majd Inuyasha elmondja.

-Hát… Kagome te… terhes vagy.

Hatalmas csend következett. A többiek is nagyon megdöbbentek.

-Mi? De hát én. Az lehetetlen. – Kagome sírva fakadt, és elfutott.

Inuyasha utána ment. Csak ugrált, nem tudta, mit mondjon. Leült Kagome mellé.

-Sajnálom, Inuyasha. Nem azért sírok, mert nem akarom a babát, csak nem így akartam. És még fiatal vagyok hozzá.

-Tudom Kagome, én sem akartam, hogy ez így legyen. De ha már megtörtént fogadjuk le, és legyünk boldogok.

Kagome bólintott, majd ismét forró csók következett.

Hangos kiáltás hallatszott a kunyhó felöl. Inu felkapta Kagomet, és gyorsan oda futott.

-Mi történt? – kérdezték.

-Oh, Shango és Kagura is kisbabát vár.

Mindenkinek leesett az álla, és a három lány boldogan ölelgette egymást.

-Hé Souta, neked is össze kéne szedned magad, és akkor Kanna is velük együtt örülhetne – jegyezte meg Miroku.

Mindenkitől kapott egy hatalmas pofont.

Souta még fiatal, és Kanna is – szólt Kagome mosolyogva.

9. fejezet győzelem

Már körülbelül 2 hónapja, hogy elindultak Kaelde falujából, de még mindig nem futottak össze Narakuval. Egyszer csak Kagura felszisszen, pár másodperccel utána Kanna is.

-Mi a baj, lányok? – kérdezi Shessomaru.

-Naraku, itt van, érzem. Ő teszi ezt. Au, a baba!

-Kagura, mi van a babával? – aggodalmaskodott tovább Shessomaru.

Ám ekkor megjelent Naraku. Ez most az igazi volt, nem, pedig egy szellembábu.

-Kagome menj el a lányokkal együtt, nehogy valami bajotok essen. – mondta Inuyasha.

-Nem szerelmem! Én itt maradok melletted, ha kell, együtt halunk meg. – válaszolt a lány és nem mozdult. A többiek se mozdultak.

-Oh, milyen hősies! – kiáltott közbe Naraku – a szerelmesek kiállnak egymásért.

-Naraku, most meghalsz! – kiáltott Inuyasha. Rögtön rátámadta a szellemre. Akik könnyen kivédte a hanyuo szélbordáját. A gyökereivel rácsapott Inuyashára, aki hátraesett.

Shessomaru következett: elővette a Tokiyint, és lecsapott vele. Egy kisebb sérülést ejtett rajta, de nem volt komoly. Ő is úgy járt, mint az öccse.

Kanna eközben elfutott Soutával és Shippoval, hogy biztonságba helyezze őket.

Miroku támadása következett. Mivel nem használhatta a kezén lévő lyukat a darazsak miatt, ezért varázslatokkal próbált támadni. Sikertelenül. Ugyan úgy végezte, mint a barátai.

-Gyengék vagytok ti hozzám képest. De ha már ti ilyenek vagytok, lássuk, mennyire változtok meg akkor, ha nem ti lesztek a célpontok, hanem a lányok.

-Ne merészeldd Naraku! – szólalt meg azonnal Inu.

A démon azonban nem foglalkozott vele. Felkapta Kagomet, aki nagyon megijedt.

-Oh, ez meg mi? Csak nem vártok kisbabákat? Mindegyikőtök terhes? Hát ez szuper!

-Naraku engedd el őket! Te minket akarsz, nem őket.

-Ez igaz, de így terhesen még jobb lesz megkínozni őket. – nevetett gonoszan.

-Ne is álmodj róla! Nem hagyjuk!

A fiúk rögtön nagyobb életerővel kezdek el harcolni. Kagome még mindig Narakunál volt, és ez Inuyashát nagyon idegesítette.

Lesújtott a bakuryaval (nem tudom, hogy kell írni, ez a Tetsuaiga legerősebb támadása). Sikerült neki. Megölte Narakut. Kagome leesett a földre, és sírt. Inuyasha odafutott hozzá.

-Kagome, jól vagytok?

-Persze, csak nagyon megijedtem. Té-Tényle meghalt?

-Igen kicsim, nincs semmi baj.

Shango boldog kiáltása hallatszott a távolból:

-Istenem, nem hiszem el! Kohaku, hát életben vagy! Olyan boldog vagyok.

Shessomaru és Kagura is boldogok voltak. Megszűntek a szélboszorkány fájdalmai. Kanna elment Soutáért, és Shippoért. Mind nagyon boldogok voltak, amikor megjelent egy alak.

 Csak Inuyasha és Kagome ismerték fel. Szinte kórusban mondták ki a nevét.

-Kikyo. – innen Inu folytatta tovább – Mit keresel itt? Én Kagomet választottam.

-Tudom, de nem törődök bele. Te az enyém vagy, és nem hagyom, hogy ezzel a kis libával legyél.

-Ne merd sértegetni Kagomet.

-Miért? Mi lesz, talán megölsz? Úgyse vagy képes rá.

-Lehet hogy ő nem, de én igen. – szól közbe Kagome, kifeszített íjjal.

-Te? Hiszen még magadat sem vagy képes megvédeni.

-Tévedsz.- Kagome Inuyashára nézett, de nem tudta mit tegyen. Kilőtte a nyílvesszőt, ami egyenesen Kikyo szívébe fúródott.

-Megtetted. Hát akkor legyél boldog Inuyashával. De azzal a tudattal, hogy megölted az a lányt, akit ő a legjobban szeretett.

Kikyo meghalt. Véglegesen. Csak hamu volt a helyén.

Kagome ismét szerelmére nézett. Nem látott benne szomorúságot.

-Köszönöm Kagome, én nem lettem volna képes megölni. De örülök, hogy te megtetted.

-De Inuyasha, ugye nem igaz, amit Kikyo mondott. Hogy őt szereted a legjobban?

- Nem, persze, hogy nem. Téged szeretlek a legjobban, és a születendő gyermekünket.

A többiek boldogok voltak, hogy végre eltűnt Kikyo.

10. fejezet Happy End

Eltel még hét hónap. Már csak pár nap volt hátra a babák születéséig. Mindenki nagyon izgatott volt.

Közben persze hazajött Kagome anyukája és nagyapja, ezért Soutának haza kellett mennie. De így is minden nap átjárt, amikor ráért, hiszen ő még suliba is járt. Kagome nála hagyta az egyik ékkőszilánkot.

Kagome is gyakran átjárt a saját világába az orvoshoz a baránőivel együtt. De a babákat mind a 3 an a középkorban akarták megszülni.

A fiúk is nagyon várták a kis jövevényeket.

Egy gyönyörű napsütéses napon a lányoknál egyszerre indult meg a szülés. Gyorsan bevitték őket Kaeldehez, akinek nehéz dolga volt.

Először Shessomaru és Kagura gyermeke jött a világra. Kislány volt. Norikonak nevezték el.

Utána pár perccel megszületett Miroku és Shango babája is. Ő is kislány lett. Zoey lett a neve.

Kagomenak kicsit tovább tartott, mivel kiderült az utolsó pillanatban, hogy ikreket szül. Két kislányt hozott a világra. Az egyiket Kagomenak a másikat, pedig Mayunak nevezték el.

Mind nagyon boldogok voltak, bár remélték, hogy legalább egy fiú baba is lesz.

-Hát mind kislány lett. De nem baj, itt van nekünk Kohaku és Souta, meg persze Shippo.

Így éltek együtt boldogan. Shessomaru újra találkozott Rinnel, aki szintén velük maradt. Így már 16 an járták az utat, a szent ékkő szilánkjait kutatva.(Ha jól számoltam)

Így alkottak együtt egy új, gyönyörű családot.

The End