Ha minden megváltozik!

by: fire

4. fejezet: Inuyasha elhagyja a csapatot

Kagome az elkövetkezendő napokban szótlanul ment Sangoékkal az ékkő után. Folyton Fujiwara és a többieken járt az esze. Azt a napot teljesen együtt töltötte a négy férfival. Kedvenc farkasa egész nap mellette volt és ölelgette, bújt hozzá. A lánynak ezek a dolgok jól estek de nem tudta hova tenni. Az egész olyan hirtelen jött számára.

-Kagome! Hol van az a farkas? Legalább három napja nem láttam! –szólt hozzá Inuyasha.

-Elszökött.

-Nagyon odavoltál érte. (Inu)

-Ti mondtátok, hogy csak egy állat! Hát elment. Felépült és visszatért társaihoz.

-Nem kell úgy felkapni a vizet. –nyugtatta mindkettőjüket Sango.

A beszélgetést egy csapat lélekrabló zavarta meg, ami nem messze húzott el a fejük felett, kezükben/lábukban egy-egy elrablott lélekkel. Inuyasha gyorsan fel is pattant és futni kezdett. Kagome és Sango messziről követte őt. Kagoménak igen rossz érzése volt. Úgy érezte utána kell menni.

-Kikyou! Mit keresel itt?

-Hozzád jöttem, Inuyasha -a hanyou odalépett a lányhoz majd megölelte. Kikyou sem tett másképp.

Kagome mindezt végig nézte, szívébe most keserűség költözött. Bár a fiú örökre Kikyout választotta, a fiú nem volt közönséges a számára, annak ellenére, hogy tudta Inuyasha számára már nem lehet több, mint egy barát.

Szemébe könnyek jelentek majd pár lépést közelebb lépett a párhoz.

-Ne menj oda! –ragadta meg a kezét Sango.

-Csak elbúcsúzom! –felelte a lány majd odament.

Lassan közelített egykori szerelme fellé, aki legnagyobb vetélytársát ölelgeti ezekben a percekben.

Két lépésnyire állt meg végül. Szótlanul a földet nézve várja a megfelelő pillanatot, hogy szóhoz jusson.

-Hoztam neked valamit! –mondta kicsit gúnyosan, ám mosolyogva Kikyou.

-Mit? –kérdezte remegve a lány.

-Ezt Narakunál volt megőrzésen! Jobb, ha inkább nálad hagyom! –mondta a papnő Kagoménak, és odadobta neki az ékkő darabjait.

Kikyou aztán megfogta Inuyasha kezét és elindultak.

-Inuyasha!

-Hm? –fordult a hanyou felé.

Kagome pár lépést előre ment majd Inuyasha is odasétált a lányhoz.

-Azt szeretném, ha boldog lennél! –mondta a lány könnyes szemmel majd Inuyasha nyakában lévő nyaklánchoz nyúlt.

-Erre pedig nem szükséged többet. –mondta egy mosoly kíséretében és levette a hanyou nyakából a láncot.

Inuyasha megfogta a lány kezét.

-Szeretném megtartani, ha nem baj.

Kagome könnyes szemmel rámosolygott a hanyoura majd a jobb csuklójára tekerte a láncot.

-Köszönöm. –mondta Inuyasha, majd visszament Kikyouhoz. Párpercig Kagome még követte szemével a távolodó párt, majd a földre rogyott. Sango a bokrok mögül ekkor mert csak előjönni.

-Itt hagyott? –kérdezte halkan és letérdelt Kagome mellé.

-Itt. –szólt a rövid válsz.

-De…ezt én…nem értem. –mondta szagattottan a szellemírtó és odabújt Kagoméhoz.

Egymást átölelve ültek a földön. A döbbenttől és a fájdalomtól beszélni alig tudtak, nemhogy felálljanak, és tovább menjenek.

Folytatása következik!