Az elemi erők hercegnője

By: kowi121

10. fejezet: Csak egy kicsi kincs de annál nagyobb

Egy férfi állt az ajtóban. Közelebb ment Kagoméhez. Kinyújtotta a nyelvét. A vége kettéágazott, mint a kígyónak. Megnyalogatta az arcát.

-ÁÁÁ!!! –kezdett el sikítani Kagome. Az idegen férfi a kezét a hasára tette. Hátralépet egyet és végignézte a lányt. Megfordult és kiviharzott cellából. Egyenesen a trónterembe ment. (megjegy.: a pokol angyaloknál a királyt apának tekintik, mindenki, akinek van rangja, úgy hívja.)

-Atyám!

-Igen Holyx?

-Hozzáértek már.

-Bátyám! Ugye nem akarsz olyat elvenni?

-Biztosra szeretnék menni húgom. Megtennéd?

-Igen! Atyám! Engedelmével.

-Menjél csak Helyx! (megjegy.: Helyx a király felesége!) –kiment a teremből egyenesen a cella felé.

-Őrök! Fogjátok a rabot és vigyétek az én szobám melletti üres szobába.

-Igen is kisasszony! –Kagomét abba a szobába vitték. Az ágyhoz kötötték, hogy ne tudjon semmit sem csinálni. Az örök az ajtó elé álltak. Bement a szobába Helyx.

-Te ki vagy? –kérdezte Kago. A lány nem válaszolt. A kezét a hasa fölé rakta. Visszaengedte a kezét. Csettintet egyet, és a kötelek elengedték. Ő kiment vissza a trónterembe.

-Teljes mértékben biztos. És anyánk vigyáz rá.

-Mi?! De az nem lehet!

-Pedig az. Érzem anyánk varázslatát és a ruhája a Fellegvárosból való.

-Derítsétek ki, ki az apa!

-Igen is Atyánk!

-Felség!!!!

-Mit akarsz?

-Egy csapat közeledik a határaink felé.

-Kikből áll?

-Eléggé fura a csapat. 6 ember, 1 démon, 1 félvér és 2 Elemi Angyal.

-Nem érdekel! Nem juthatnak be!!!!!!

***

-Ez itt a határ.

-Most hogyan tovább?

-Menjünk be!

-De Inuyasha nem mehetünk csak úgy be… –mondta Monoky. Inuyasha mintha meg sem hallotta volna, belépet a Pokol Angyalok területére. Till, az Elemek és Monoky teljesen ledöbbentek, mert Inut egy szó nélkül átengedte a védőpajzs.

„-Hihetetlen de még az Apjánál is hatalmasabb az ereje. Most már értem miért pont ő a kiválasztott. A szerelmért mindent megtenne. Még emberré is válna, ha kellene. Remélem ez nem fog, megtörténi. Remélem minden nekik fog kedvezni. Hiszen ők a kiválasztottak!

A két lélek!!! Mi bolyongásra van ítélve!!!!”

***

„-Mi lehet az? Mi történt az álomvilágban? Mi fontos Inuyashának? Mi lehet az? Lehet, hogy az a két alak én és Inuyasha volt? Nem az nem lehet. Én is Inuyasha?! Képtelenség… Vagy még sem??? Mi az igazság? Mondja meg valaki!!! Mondja meg valaki!” –Kagome nagyon rosszul érezte magát. Mintha valami ki akart törni belőle. Lüktetést érzet a hasánál de nem tudta mi az. Csak azt, hogy nagy kincs! „-Mi ez??? Csak nem??? Lehet, hogy akkor mikor elájultam a fellegvárosban akkor valamit eltitkoltak volna előlem??? Azt, hogy TERHES VAGYOK??? Az képtelenség!!!” –a hasára szorította a kezét, mert egy rúgásszerűt érzet. „-De mégis igaz. Elfogadlak benneteket. Tudom, hogy ketten fejlődtök bennem. Megtartalak, még ha egyedül is nevellek fel benneteket!!!”

Kagome valahol sejtette, hogy ez fog történni. Gyereket vár egy olyan személytől ki számára nagyon fontos. Nem is sejtette, hogy nem is olyan mesze van az a valaki, aki a szívét már régóta elrabolta.

„-Sietek! Csak tarts ki Kagome! Csak ennyit kérek! Hogy tarts ki! TARTS KI!!!”

-Inuyasha! Kitartok, míg értem nem jössz… -suttogta és elszenderült. Az álmában Inuyasha szerepelt és jövendőbeli két gyereke. Minden meseszép volt. Kago tudta, hogy ez a nap még messze van. De mégsem olyan messze, mint a reggel! A két lélek egymásrátalálása!

***

Folytatjuk!!!