-Jakoutsu, neked mindig melegség árad a testedből!! Ne foglalkozz ezzel! Inkább aludj!

-Jaj, Bankoutu! Ez nem érted, ez most más!

-Te is más vagy! Heh-heh….Pontosan mit érzel? Véget nem érő vágyat és késztetést érzel, hogy megkapj valami jó nőt?- kérdezte reménxkedve.

-Igen, valami ilyesmi! Csak én az én Inumat kívántam meg! De…ő….most nincs itt….Ó, Bankoutsuu!!!!

-Ne-ne!! Nee…..menj….menj innen!! Hagyjál már!! ÁÁÁ!!!

-Naa!! Ne fuss már el!! Ne félj, nem fog fájni!!!

Vissza Inuékhoz…

-Ahhh!! Inu…yasha!! Nee!! Hagyd…abba!! Nee…Ne…Ne hagyd abba!!! ÁÚÚ!!! Ez fáj! Áh!!

-Ez az!! Ordíts!! Érezd te ios az extázist!! Ohhh!!Mmmm!! Élvezed?? Mi?? Felelj!!!

-I…I…Igen…De…most…most már…állj…le!! Kérlek!!

-Azt már nem!! Mindörökké az enyém maradsz!! Most már soha nem hagyjuk abba!!

-Neem…elég!!! Remélem…ez…észhez térít!!!*NAGY BUMM*

-Áóó!!! Ez fájt!!! Ézért most kétszer durvábbat kapsz!! Gr!!

-FEKSZÍÍÍK!!!

….

-Hallottad!! Ez Kagome!!

-Gyorsan, Mirouku, igyekezz!!!

….

-*PUFF*

-Inu…yasha…miért……- majd elájult.

-Omph….Mi….történt….?Hú!! A fejem!!! Mi ez? Miért vagyok…meztelen??....Kagome??! Jaj, ne!!! Te jó ég!!! Mit műveltem??! Én voltam??

-Ja nee!! Kagome!! Mirouku! Kérlek add ide a köpenyed! És csukd be a szemed!

-Tessék!!

-Szegénykém!!.....Inuyasha!! Mit műveltél vele?!!

-Én…..én…..nem tudom…

-Erőltesd meg az agyadat te állat!!

-Sango!! Nyugalom! Emlékezz a jóslatra! Biztos amiatt volt! Inuyasha, nem emlékszel semmire?

-Utoljára arra emlékszem, hogy Kagome és én fürödtünk, aztán épp mentünk volna, amikor megrántotta a vállát. Én meg megmasszíroztam neki, és egyszer csak, olyam….fura érzés fogott el…és…és nem tudtam fékezni magam és….khöm….és előrébb nyúltam…..de onnantól semmi….De milyen jóslatról beszéltek?

-A nagyapám jóslata, tessék olvasd!

-’’Minden 10. év 7. újholdján,

  Jő egy erő, mely téged is elvakít tán,

  A szenvedély győz az értelem fölött,

  Ilyenkor mindenki lengén öltözött.

  Ilyenek ezek a vad éjszakák,

  Az egyik felük álom, a másik valóság,

  Démonok csábítanak kéjesen,

  Extázis, ordítják éhesen.”

Istenem, mit tettem!!

-UHHH….Hol vagyok?.....Sango, Mirouku, ti mit kerestek itt? Inuyasha!! Ugye már magadnál vagy?!

-Igen! És…..és…..annyira sajnálom! Én nem akartam!! Én…nem…nem voltam magamnál….Könyörgök bocsáss meg!!- majd kissé könnyes szemekkel Kagome nyakába borult.

-Jól van, nincs semmi baj!Csssss!

-Dehogy nincs!! Ez az egész neked nem baj?!!

-Sango, Mirouku, magunkra hagynátok! Nemsoká megyünk!

-Rendben! És Kagome! Mielőtt elkezdenétek, ezt olvasd el! Na, sok szerencsét!

-Hm…mi ez?

’’Minden……”

Szóval emiatt volt az egész…

-Igen…Ugye elhiszed, hogy nem akaratból csináltam! Áh, azt sem tudom, mit tettem! De nem is akarom!

-Inuyasha, tudom, hogy nem akartál bántani! Nyugodj meg! Inkább segíts föl!

-Rendben! Bármit megteszek, hogy kiengesztelhesselek!! Na gyere!

-ÁÚ!

-Mi a baj?!

-Fáj…ott…

-Ó, Kagome….Ez most biztos megviselt….Nem is tudom, merjek-e a szemedbe nézni ezután! És ami a legrosszabb, az az, hogy amíg én nem emlékszem semmire, neked megmaradt.

-Inuyasha! Mondjak valamit?

-Igen?

-Nos, ízé….én…élveztem….

-Tessék?!

-Én élveztem…Bár durva volt, mégis jó…De aztán a végére már nem bírtam….

-Ugyan, hogy lehet ezt élvezni! Én….szó szerint megerőszakoltalak, te meg ilyen lazán veszed?!!

-Hidd el, nypmot hagyott bennem…De én nem fogok eltávolodni tőled! Mert tudom, hogy az nem te voltál. És bízom benned, hogy önszántadból nem teszed meg…Bízom benned, mert szeretlek…és nem akarlak elveszíteni!

-Ó, Kagome…én is szeretlek…..és örökké veled maradok!! És segítek elfelejteni ezt az egészet! Rendben?!- közelebb ment a lányhoz és szorosan átölelte- És….. megpróbálok, kevésbé önfejű lenni……csak miattad!

-Köszönöm!

-Akkor, indulhatunk?

-Előbb inkább öltözzünk föl!

-Oh, hát persze…

.Inuyasha, lennél szíves elfordulni…

-Jaj, bocs, már megyek is!- mondta elpirulva.

Visszamnetek barátaikhoz és elmondták, hogy minden rendben, megbeszélték a dolgokat.

Másnap reggel…

-Óó!! A fejem!!...Hol vagyok?- ébredezett Sessh- Heh? Toutousai??

-Jó reggelt, Sesshoumaru.

-Mit keresek én itt? Áú…És miért van egy hatalmas púp a fejemen?!

-Nos, z történt, hogy tegnap este, őrjöngve berontottál hozzám. Folyton azt kiabáltad hogy: „NŐT AKAROK” Teljesen elment az eszed, így kénytelen voltam fejbe vágni téged hogy kidőlj.

-Ezért még számolunk…De, azért…. Köszönöm. Ha ne állítasz le, ki tudja mit teszek…

-De mi is történt veled:

-Hm, hol is kezdjem…

Egy kietlen tisztáson…

-Húú….Te jó ég!!.....A fejem!!! Mindjárt szétmegy!

-Ahogy mondod, Kouga!!

-Mit keresünk itt??!

-Ehh!! És miért nincs rajtunk ruha?!!!

-És….és….miért van tele…. A mező…..Kimúlt farkasnőstényekkel??!!

-…VÁÁÁÁÁÁ!!!!!- ordították egyszerre.

Egy kietlen tisztás közelében lévő fánál…

-Óh….Mi… történt? Hol vagyok?       Mi a…..? Miért vagyok kikötve egy fához? Bankoutsu, ezért még megfizetsz!!! Hm? Jön valaki!

-Hém főnök! Mi miért nem megyünk a többiekkell haza?

-Meg akarom látogatni az én Kagomémat! Lehet, hogy valaki megtámadta! Érzem, hogy nem mi voltunk egyedül ilyen őrültek!

-De akkor megint öszseveszejted őket Inuyashával!

-Mi Inuyasha?- szólt Tsuki, aki végighallgatta Kouga, Ginta és Hakkaku beszélgetését.- Hé!!! Farkasfiú! Halihó!!

-Hö? Ez meg ki a fene?

-Mit akarsz?

-Ha szépen megkérlek titeket, leszednétek innen! Kérlek!- próbálta csillogó bociszemeivel meggyőzni Kougát.- Nem akarok semmi rosszat!!

-És honnan tudjam, hogy igazat mondasz-e?!

-Ó, egy ilyen szexy és kawaii pasinak nem lehet hazudni!!

-Öööö….Hát jó….kioldozlak…

-Jaj, köszi, édi vagy! Amúgy a nevem Jakoutsu!

-Örvendek! Az én nevem Kouga!

-Ginta!

-Hakkaku!

-Üdv!....Hallottam, hogy Inuyasháékhoz készülödtök! Nem bánod, ha én is veletek tartok?

-Nem, gyere csak!

Útközben…

-Ömm….Jakoutsu, kérdezhetnék….valamit?

-Persze!

-Te….te….ugye…..nem a lányokat szereted….

-Nem.

-Értem….hát,…. Csak ennyit akartam…,

-Kouga, tudom, hogy furcsának tartod, de számomra ez a természetes! Én más vagyok, mint a többi fiú. De, ne izgulj, az én szívem már másé. Én Inuyashát szeretem! Ahh, Inuyasha!!!

-Húú, de rossz ízlésed van…

-Tessék, mondtál valamit, nem hallottam!

-Semmi, Semmi!!

Ismét Inuéknál…

-Megállunk pihenni? Már jó ideje gyalogolunk.

-Jól van, maradhatunk itt egy kicsit!.... Mi? *sniff-sniff*…Ez Sesshoumaru!

-Jól érzed öcsi, én vagyok!...Aú….Még mindig fáj ez a hülye púp!!!

-Mi történt veled? S hogy- hogy így egyedül?- érdeklődött Kagome.

-Nos…a múlt éjszaka….én…..teljesen begerjedtem. Végül Toutousainál kötöttem ki és ő fejbevágott. Elájultam és reggel őnála ébredtem, immár észnél, egy jó nagy púppal a fejemen.

-Akkor téged is elért a jóslat…

-Miféle jóslat?

-Tessék, olvasd!

-”Minden 10. év…”

Így már minden érthető…Veletek is történt valami?

-Velem nem, de Inuyasha…

-Erről inkább ne beszéljünk….- vágott félbe Inu.

-Ilyen komoly?

-A legkomolyabb, amit csak el tudsz képzelni…

-Értem. Na akkor megyek is. Rin már vár.

-Mi az, nem is akarsz harcolni velem??!

-Nem, most nincs kedvem. Viszlát!

-Na jó….Ez érdekes volt. Jobb lesz, ha indulunk!

-Rendben Kagome, menjünk.

Kicsivel később…

-Mmm!!! Ez Kagome csodás illata!! Mindjárt megtaláljuk őket!

-Jujj de jóó!! Végre láthatom az én cukorfalatomat!!

Kicsivel arrébb…

-Újabb vendégeink jönnek…

-Tessék, ezt hogy érted?

-Annak a rühes farkasnak a szagát érzem. És ami a legrosszabb, hogy az övé mellett, még Jakoutsuét is!!

-Üdv! Ó, Kagome drágám, hála az égnek nincs bajod! Képzeld tegnap este…

-Ne folytasd. Te is begerjedtél…

-Honnan tudod?

-Tessék!

-”Minden 10. …”

-Szóval ez okozta sok-sok szuka halálát!!

-Miii??

-Ne akard, hogy elmeséljem…

-Rendben…Hé, hová lett Inuyasha??

-Neee!!! Hagyj békén! Menj már innen!! Jakoutsu!!

-Dehát miért?! Én szeretlek!! Naa!! Ne fuss el!!

-Segítsééég!!

-Szegény Pincsi…

-Mondd, Kouga! Mióta ismered te Jakoutsut?