Mikor Inuyasha visszajött:

-         Inuyasha, adjak egy másik ruhát? Ez csupa vér, és piszkos. Addig berakom a mosógépbe.

-         Rendben.

-         Na gyere átöltözni!

-         Megyek.

-         Ez Souta szobája, választhatsz, és vegyél fel egy sapkát. Itt nem megszokott a két kutyafül.

-         Ok.

-         Na, kész vagy már?

-         Igen, itt a ruhám.

-         Köszi. Megyek, berakom a mosógépbe. Megnézed?

-         Persze, aztán csinálsz megint olyan szendvicset?

-         Igen, tán ízlett?

-         Ühüm.

-         Na, itt is vagyunk, az ott a mosógép.

-         Dejó… hogy működik?

-         Tedd bele a ruhád.

-         Benne van.

-         Teszek bele mosóport, becsukom, elindítom, majd megvárom. Addig is gyere, készítek pár szendvicset.

-         Azonnal.

-         Nincs vaj. Kibírod a nélkül is?

-         Igen, mi az a vaj?

-         Nem fontos, tessék itt van.

-         Köszönöm.

-         Mindjárt jövök.

-         Hová mész?

-         Csak a szobámba.

-         Mindjárt utánad megyek.

-         Megvárjalak?

-         Nem kell, igyekszek.

A lány felment a szobájába, hogy eltakarítsa Kikyo vérét. Inuyasha eközben falta a szendvicsét. Mikor megette, szerelme után ment, azonban az ajtó előtt megállt, mivel hangokat hallott.

- Ez az átkozott Kikyo, minek jött utánunk? Ráadásul mindent összevérzett, az ágyat, a takarót, és a ruháinkat is. Én se futottam volna utánuk, ha Inuyasha őt választotta volna. Inuyasha erre a mondatra belépett a szobába.

-De én nem őt választottam, hanem téged, mivel téged szeretlek. És örökké veled akarok maradni, soha nem foglak elhagyni.

-Oh… Inuyasha, én is örökké veled akarok lenni. Nem akarlak elveszíteni. A fiú letérdelt a lányhoz, és megcsókolta, ez is egy szenvedélyes, forró csók volt.

-Várj, Inuyasha, ne itt csináljuk, ne Kikyo vérében.

Felültek az ágyra, amiből hamarosan fekvés lett. Inuyasha lefejtette Kagoméről az összes ruhát, a lány ugyanígy tett szerelmével. Mind a ketten nagyon boldogok voltak, azt kívánták, bárcsak örökké tartana ez a pillanat. Csókok ezreit kapta mind a két test. Végül aztán sor került arra, amire vágytak. Mikor végeztek, bebújtak a takaró alá, és szorosan átölelve egymást aludtak el. Mikor Kagome felkelt, már Inuyasha nem volt ott.

-         Inuyasha… hol vagy?

-         Itt vagyok, cuki a cicád.

-         De, te kutya vagy, nem?

-         Attól cicázhatok.

-         Igaz, meddig maradunk?

-         Meddig akarsz?

-         Addig, amíg fel nem súrolok.

-         Oké, addig is segíthetek valamiben?

-         Vedd át a ruhád, tudod, hol van.

-         Megyek már.

-         Ja, még valami.

-         Igen?

-         Hova temetted Kikyot?

-         Majd megmutatom.

-         Ok. Ugye nem a szent fához?

-         Dehogy, akkor, vissza nem jönnél.

-         Akkor jó. Huhh, kész is vagyok.

-         Mehetünk?

-         Öltözz át!

-         Rohanok. – Inuyasha pillanatok alatt átöltözött, majd felkapta Kagomét, felrohant a szobájába, kiugrott a nyitott ablakon, majd bele a kútba.

-         Hé, ez félelmetes volt.

-         Ja bocs, csak gyors akartam lenni.

-         Nem baj, letennél?

-         Persze.

-         Az nem Sesshomaru?

-         Hol?

-         Ott fenn.

-         De.

-         Várj, csak, ne harcolj vele.

-         Mert?

-         Akkor békén hagy.

-         Na, jó a te kedvedért. – mondta Inuyasha, majd Kagome mosolyogja egy puszit nyomott az arcára.

-         Hova temetted?

-         A farkas verem mellé.

-         Ötletes.

-         Köszi.

-         Ja, mi lesz, ha a farkasok kiássák?

-         Nem fogják, mer Mirokutól kértem varázsigéket.

-         Akkor jó, mer, ha még egyszer életrekel…

-         Nyugi, nem fog.

-         Tuti?

-         Igen.

-         Mirokuék már biztos várnak, gyere, menjünk.

-         Jó, te mész elöl.

-         Nincs kifogásom ellene, de fel ne merj kapni!

-         Hogy jöttél rá?

-         Ismerlek.

-         Cuh.

-         Ne duzzogj, nem vettem komolyan. – mondta Kagome, ekkor a hanyou elmosolyodott, s felkapta Kagomét.

-         Nem igaz!

-         Dehogynem.

-         Tegyél le!

-         Nem.

-         Inuyasha…

-         Na, jó. – mondta a fiú, majd szomorú arckifejezéssel letette a lányt.

-         Köszike.

-         Nem szívesen.

-         Ne duzzogj!

-         Nem a te dolgod.

-         Kimondom azt a szót!

-         Mii? Inkább nem duzzogok.

-         Na, látod, így máris jobb. – mondta Kagome, de látta, hogy Inuyasha még mindig duzzog, de inkább békén hagyta.