Meleg reggel volt. A szél lágyan ringatta a rétet. A nap sugarait egy kis csapat fele irányította akik még csak most kezdték elejét venni egy új napnak ami jónak indult. De a folytatása már kevésbé az. Kagome már kora reggel talpon volt nem bírt aludni sem. Egész éjszaka csak forgolódott. Ugyanazok az álmai ismétlődtek már hetek óta. Látja a többieket maga előtt de ő meg se tud mozdulni. Valami fogja. Nem engedi el. Érzi ahogy egyre hevesebben ver a szíve és csak ennyit mond: -Inuyasha kérlek... -Hagyd békén!-kiált Inuyasha de nem tehet semmit...nem akar..... A lány először úgy érzi cserbenhagyta. De ekkor megszólal egy alak háta mögött. -Ha bármit is teszel meghal. Engem ez a halandó nem érdekel. A halála nem számít semmit..Van belőlük elég. -ERESZD EL! - Inuyasha egy rögtönzött támadással ellenfele felé rohant de már késő. -Szóltam neked.Előre. -egy kis mosoly futott végig az arcán. Egy ordítást hallott.Egy nevet, ami a sajátja. Utána már nem emlékezett semmire. *Vajon tényleg meghaltam?* Csak nézett maga elé, és gondolkozott tovább. -Kagome minden rendben? -Inuyasha állt mellette. -Tessék? -fordult a fiú felé. -Azt kérdeztem, van-e valami bajod. Mostanában nagyon furcsán viselkedsz. Nem értelek , te nem szoksz ilyen lenni. Van, hogy percekig is állsz szótlanul és magadba temetkezel..-sóhajtott majd elindult a többiek felé.- Várnak ránk a többiek, gyere menjünk. -Ööö...Megyek..-lassan elindult. Nem sokat gyalogoltak, mikor elkezdett beborulni. -Jobb ha valami menedéket keresünk az eső elől.-Miroku ezekkel a szavakkal a távolban lévő kis falu fele vette az irányt.- Elintézem. Amíg vége lesz a viharnak itt leszünk.. -Vihar? Honnét tudod hogy vihar lesz.-Sango kérdően nézett felé. -Az lesz..várj egy kicsit-mosolyogva mondta, majd kicsivel ezután hallatszott a távolból a mennydörgés- Látod? Innen. -Hú most tapsoljuk meg az időjós Mirokut aztán gyorsan menjünk be mert én mondom meg mit teszek veled ha nem-Inuyasha már ingerültebbé vált. -Inuyasha!-Kagome intett a félszellemnek aki idő közben egyedül maradt kinn az esőben.-És még te beszélsz! Fél óra múlva még mindig szakadt az eső de legalább fedett helyen votak. Mindenki feküdt vagy ült mást úgyse tehettek volna. Ekkor vette kezdetét a legrosszabb. -Inuyasha érzek valamit...-Kagome törte meg a hosszú csendet. Erre mindenki csak őt figyelte. Inuyasha talpra ugrott és rögtön kérdezte. -Kagome hol vannak? Mennyit érzel. -Nem tudom mindenhol vannak sokat...nagyon sokat..