4.A bankban
2006.04.02. 02:46
A nagy üzlet
4.A bankban
(by Ayumi)
Mikor átértek Kagome világában sötét volt. Kagome kinézett a kútból,és mondta a hanyounak.
- Úgy látom,hogy csak holnap megyünk a bankba!
- Nem baj, Kagome!
- Addig rendbe szedlek,hogy holnap,ne így menjünk be a bankba. Meg a sebeidet is bekötöm!
- Kagome,nem kell bekötnöd a sebeimet,kibírom,ha eddig nem estem össze akkor kibírom. - mondta mérgesen a hanyou magáról meggyözödve,hogy kifogja bírni. Mikor mentek fel,az emeletre Kagome szobájába,hírtelen egy puffanást hallott maga mellett Kagome. Inuyasha összeesett.
- Tudtam,hogy fájnak a sebeid,de te akartál nagyoskodni! – mondta halkan a lány,és felhúzta a lépcsön ötett. Fent a szobájában bekötözte Inuyasha sebeit,de még a szellem jelek nem tüntek el róla. A lány nagyon gondolkodott ezeken a jeleken.
- ’’ Remélem nem lesz olyan mint Sesshomaru! Remélem! – mondta magában Kagome,és tovább is elmélkedet,mikor egyszer csak a honyou megfogta a kezét,és Kagome meg ijedt.
- Kagome! –mondta halkan.
- Inuyasha,már jobban vagy?
- Á,nem csak téged akartalak látni.
- Aha-’’ Eddig még soha nem volt ilyen talán a szikla ártott megneki,ami a fejére esett tegnap’’ – gondolta Kagome.
- Inuyasha jól vagy tényleg? Nem fáj a fejed,amit Kikyou dobott a fejemre.
- Nem fáj a fejem,és nem érdekel,hogy Kikyou dobta a fejemre.
- Biztos,hogy nem azért vagy,ilyen kedves,mert elveszteted az emlékezetedet.
- Kagome! Akkor lehet,hogy azért voltam kedves,mert tényleg nem emlékeztem semmire,de most tényleg magamtól vagyok ilyen kedves hozzád!
- Biztos? –kérdezett rá Kagome. Inuyasha már,nem bírta,azt és hírtelen magához rántotta a lányt,és megcsókolta.
- Na látod,hogy igazat mondok!
- Most már elhiszem!
Utána lefeküdtek,és korán keltek másnap. Kagome Inuyashara,egy öltönyt adott,mert komoly helyre,a banka mentek Kagome is komolyan öltözött. Ő egy kosztümöt vett fel,bordót. Mikor bankban el akarta kérni,a bankár az aranyat. Inuyasha rávicsorgott.
- Inuyasha,add oda az embernek az aranyat!
- De, Kagome elakarja tőlem lopni!
Kagome már mérges volt,már feksziket akart mondani,de eszébe jutott,hogy nincs Inuyashan a nyaklánc.
- ’’Most mit csináljak!’’ – sopánkodott magában Kagome. – ’’ Ó,nincs más választásom,hogy mindenki előtt megcsókoljam,mert az nélkül nem fogja odaadni az aranyat.’’
- Inuyasha!
- Igen Kagome! –ekkor odament,Inuyashahoz Kagome,és megcsókolta Inuyashat. A hanyou elengedte az aranyat,hogy átölelje Kagomeét. A hátuk mögött lévő emberek,összesuggtak.
- Hogy merik mindenki előtt.
Mikor Inuyasha elengedte, Kagomeét. Kagome elmagyarázta a dolgokat.
- Bocsánat az illetlenségért amit elkövettünk,de sajnos barátommal máskép,nem tudtam bánni! – magyarázkodott Kagome,és elpirult.
- Látod Inuyasha nem lopják el az aranyat csak így vigyáznak rá! –suggta oda Inuyashanak.
- Jó,most már tudni fogom! – mondta Inuyasha.
- Bármikor kivehetjük majd az aranyat,csak nem éjjel! Elintézem a papírokat,és megyünk,jó!
- Jó! – mondta Inuyasha . Elintézte a papírokat Kagome,ahogy mondta, Ezek után elmentek a városba,és jártak egyet.
- Na hova menjünk el? – kérdezte Kagome.
- Nem tudom. Menjünk el a hova te szerettnél.
- Jó! Akkor gyere elmegyünk a múzeumba,mert ebben a ruhákban,máshova nem is tudunk elmenni.
- Mi az a múzeum Kagome? – kérdezte kiváncsian Inuyasha.
- A múzeum,olyan hely ahol kihalt állatok csontját állítják ki. Mint például a dinószauroszok csontja,és a mamuté.
- Sesshomaru nincs kiállítva? – kérdezte értetlenül a hanyou.
- Örülnél neki,mi!
- Nem csak kérdeztem,mert ebben a kórban biztos,hogy nem él.
- Inuyasha inkább ne kérdez tőlem semmit a múzeumról.
A múzeumba végig néztek mindent utána,még nem, akart visszamenni Inuyasha a középkori Japánba. Körül akart nézni Kagome világában.
- Kagome,menjünk el még valahova a múzeumon kívül.
- Jó Inuyasha elmegyünk vásárolni. Úgy is kell valami,amivel megfékezhetlek.
- Csak azért akarsz elmenni vásárolni,hogy engemet megint megtudj fékezni,mint régen avval az átkozott nyaklánccal? – kérdezet rá Inuyasha.
- Igen. - mosolygott Kagome. – Ma is megtudtalak fékezni a bankban. – mondta mosolyogva még mindig a lány. – de az nem mindig,jó megoldás,főleg mindeki előtt,mint ma.
- Értem. Akkor csak azért csókoltál meg,hogy engedelmeskedjek annak az embernek.
-Ühü. – bólogatott Kagome.
- Akkor most,én is megfékezlek téged- és megcsókolta lányt. Kagomeének tetszet a dolog,de megint nem ennyi ember előtt.
- Inuyasha kérlek,ne itt!
- Jó,de máskor,ne csináld direkt velem,jó!
- De most menjünk vásárolni,hogy valami kíméletes dolgot vegyek elened!
- Köszi! – mondta mérgesen Inuyasha.
A kutyaboltba mentekbe elsőnek,de Inuyasha,nem is fogott gyanút,hogy itt veszi,meg az ellenszert ellene.
- Hölgyem egy kutyasípot kérnék! – mondta Kagome,de Inuyasha oda,se figyelt hanem leskelődött boltban.
- Hölgyem valami mást kér? – kérdezte az eladónő.
- Mást nem!
- 50 yen lesz!
Mikor kifizette a kutyasípot Kagome, a nyakába akasztotta,és mondta Inuyashanak.
- Most már mehetünk vissza a középkori Japánba.
- De még nem vetted meg amit akartál,nem!
- Csitt! – mondta Kagome és elindultak vissza Kagomeék háza fele. A háznál mindjárt beleugrottak a kútba. A túl félen pedig már Mirokuék várták öket.
- Azt hittem soha nem jöttök vissza! – mondta Miroku.
- Kagome itt vagy végre! – mondta Shippou boldogan.
- Inuyasha,gyere velem egy kicsit! – hívta fére Miroku Inuyashat.
- Mit csináltál Kagomeével a világában? –kérdezte kíváncsian.
- Te perverz szerzetes! Mire gongolsz! – kiabált Inuyasha,Mirokura. – Nem csináltam vele,semmi komolyat te! Nőfaló! Na,én mentem mielőtt előtör belőlem a szellem!
Ezt az egész beszélgetést,hallotta Kagome,de ez a mondat,megfogta ötett,hogy ’’Na,én mentem mielőtt előtör belőlem a szellem’’.
- ’’ Ezek szerint tudja, most, irányítja a személyiségét. Vagyis mindig ilyen fog maradni.’’ – mondta magában Kagome.
- Várj Inuyasha! -és a fiú után futott. Inuyasha megállt,és megvárta Kagomeét.
- Hallottam,hogy mit mondtál!
- Akkor tudod ezek szerint,hogy én akarok ilyen lenni,ahogy most kinézek! – mondta Inuyasha.
- Aha! – és a lány bólogatott. Inuyasha átölelte a lányt,és magával hívta.
- Most pedig gyere velem! – és a lány vele ment.
Folyt.köv
|