4.fejezet:Együtt

Már dél felé járhattunk de Asuka még mindig Inuyasha-ékal beszélgetett.

- Szóval szent ékkő szilánkjait keresed. – kérdezte Kagome egy üdítősdobozzal a kezében.

 - Igen de azt hiszem felhagyok vele, már nem érdekel. – mondta Asuka.

- Igen, akkor szívesen megtartom a szilánkokat. – pattan fel Inuyasha kardját markolva.

- Harcolni akarsz? – Asuka is felkelt a helyéről.

- Nem szívesen bántom a fajtámat  de….

- Fekszik! – Inuyasha már nem ért a mondat végére mert a feje már a földet kémlelte.

- Ne haragudj miatta, nehéz gyermekkora volt. – mondta Kagome.

- Hagyd csak! Tudod Inuyasha pont olyan  mint az utitársam. Tényleg ,  Sesshomaru! Már biztos messze vannak.

- Sesshomaru? – tápázkodott fel Inuyasha.

- Köszönöm a vendéglátást. – ugrott fel Asuka a fák fölé.

- Szívesen! Viszlát! – intett Kagome utána.

- Tényleg Sesshomaru-val van? – fordult oda barátaihoz.

- Nem a mi dolgunk. Menjünk!- mondta Inuyasha.

Eközben Asuka kétségbeesetten kereste társait.

-         Hol lehetnek? Várjunk csak ez Ő! – mélyen beleszagolt a levegőbe majd leszállt a fák közé. Sesshomaru egy fának dőlt és pihent. Csak ő volt ott és Asuka.

-         Hol voltál? - kérdezte a szellem.

-         Lefoglaltak ne haragudj. – Asuka odasétált Sesshomaru-hoz és leült mellé.

-         Yaken? – kérdezte a lány.

-         A közeli faluban van.

-         Értem. –Asuka összehúzta magát. Egy kicsit furcsának tűntek így egymás mellet mert Asuka alacsony Sesshomaru pedig elégé magas szellem volt. Asuka rápillantott Sesshomaru kezére.

-         Mi történt a kezeddel?

-         Semmi. – válaszolta Sess,

-         Visszanövesszem? – kérdezte Asuka.

-         Képes vagy rá? – most már Sesshomaru is ránézett a lányra.

-         Édesanyám szellempapnő volt. Én nem vagyok olyan jó mint ő volt de megpróbálhatom. Kérlek vedd le a fesődet. – Sesshomaru engedelmeskedett neki és levette a páncélját majd kimonója felső részét. Izmos teste volt de az egyik keze csonka, válltól lefele. Asuka elővett két ékkőszilánkot, összekulcsolta a kezét majd szétnyitotta s két keze között egy rózsaszín fénygömb keletkezett. A gömböt odatartotta Sess kezéhez s abban a pillanatban  a szellem valami forróságot érzett a keze helyén majd ránézett ami teljes valójában visszanőtt.

-         Sikerült. – mondta mosolyogva Asuka s kiejtette az ékkőszilánkokat a kezéből és rádőlt Sesshomarura. Sess karjaiba vette az ájult lányt és így aludtak el együtt a nyári napsütésben.